MAGYAR KÁRTYA
Egyértelmű kettős mérce
2024. aug. 8.
A péeszes Ódor Ľudovít, akit az egyik maszövi alelnök (már nem az) úgy futtatott a választások előtt, mintha az élete függne tőle (pedig csak az a potom cirka 400 ezer ojró volt a tét, amit a kultuszminiszter utalt át a félelem nélkül nevű polgári társulása számlájára), is aláírta azt a levelet, amelyben (a javarészt sorosista brüsszeliták) Magyarország kizárását követelik a schengeni övezetből.
Ez a fejlemény a Felvidék utolsó valamirevaló, kellő tudással és tapasztalattal felvértezett, úgymond régi vágású (azaz igazi) politikusát is felhergelte annyira, hogy nyilatkozni volt kénytelen az ügyben.
Amint fogalmazott, olyan kezdeményezéshez csatlakozni, hogy Magyarországot zárják ki a schengeni övezetből, teljességgel figyelmen kívül hagyja a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatait és a felvidéki magyarok érdekeit.
Ritkán szól, de ha igen, az nagyot szól.
Magyarán: ez nettó nemzet(rész)árulás!
Arról, hogy miért született meg a levél, itt írtunk.
Beindult a ria, ria, hisztéria
Bezzeg, ha az illegális bevándorlóknak adnák a kártyát, akkor minden a legnagyobb rendben lenne.
A covid-mizéria idején ugyanis megtapasztalhattuk, hogy milyen az, amikor lezárják a határt.
Gyakorlatilag ellehetetlenült az odaáti munkavállalás, a családi kapcsolatok ápolása és a határon átnyúló kereskedelem is.
Ez senkinek nem lehet az érdeke.
Vagy mégis?
Tell Vilmos
