AMMARHA!

Elváltak, mégis együtt élnek: a lakhatási válság újabb áldozatai Szlovákiában 2026. szept. 18.

A válás után sem tudnak mindig különköltözni a volt házastársak Szlovákiában. Az ingatlanárak és a bérleti díjak mellett sokaknak az is gondot jelent, hogy nincs elegendő megtakarításuk egy új otthon elindításához. Így előfordul, hogy a kapcsolat véget ér, de a közös lakás marad.

A szlovákiai lakásárak az elmúlt tíz évben 136 százalékkal emelkedtek, miközben a bérek növekedése nem érte el a 90 százalékot. A lakhatás költségei ezért egy válás után különösen nagy terhet jelenthetnek.

Amíg két ember osztozik a lakbéren, a rezsin vagy a jelzáloghitel törlesztésén, addig könnyebb kigazdálkodni ezeket a kiadásokat. Különköltözés után azonban ugyanazokat a költségeket már két háztartásnak kell fedeznie.

Ján Výbošťok, a Szlovák Tudományos Akadémia lakhatási szakértője a Pravda.sk-nak nyilatkozott, a különköltözés után az alacsonyabb jövedelműeknél a lakhatásra fordított kiadások akár a bevétel 41 százalékát is elérhetik.

Egyedül már a lakásvásárlás is komoly akadály

A bérleti díjak országos átlaga csaknem 730 euró, és ebben még nincsenek benne az energiaköltségek. Egyedülállóként ezért sokan kisebb lakásba költöznek, lakótársat keresnek, vagy visszaköltöznek a szüleikhez.

A saját ingatlan megvásárlása még nehezebb. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint Pozsony megyében egy átlagos jövedelmű ember nagyjából 40 négyzetméteres lakásra tudott hitelt felvenni, két átlagfizetésből viszont már egy körülbelül 88 négyzetméteres lakás is elérhetőbbé válhatott.

A különbséget az is növeli, hogy az egyedül élőnek önállóan kell fizetnie azokat a költségeket, amelyeket korábban megosztottak: a lakhatást, a fűtést, az internetet vagy éppen a társasházi kiadásokat.

Sokaknak nincs miből újrakezdeni

A Szlovák Nemzeti Bank szerint a háztartások csaknem egynegyede nem rendelkezik pénzügyi tartalékkal. Egy válás után pedig egyszerre több nagyobb kiadás is megjelenhet: új albérlet, kaució, költözés, miközben a korábbi közös lakással kapcsolatos hitelt vagy egyéb tartozásokat is rendezni kell.

A közös ingatlan eladása és a vagyonmegosztás ráadásul hónapokig tarthat. Ez alatt a volt partnerek gyakran kénytelenek továbbra is együtt élni.

A helyzet lelkileg is megterhelő, különösen akkor, ha a kapcsolat konfliktusos módon ért véget. A felek már nem alkotnak egy párt, mégis nap mint nap ugyanazt a lakást használják.

A lakhatási gondok miatt egyre gyakrabban kerül szóba a „rejtett hajléktalanság” fogalma is. Ide sorolhatók azok, akiknek ugyan van hol lakniuk, de csak azért, mert volt párjukkal, lakótársakkal vagy szüleikkel kényszerülnek együtt élni.

A hajléktalan embereket segítő Depaul szerint az önálló lakhatás fenntartása még rendszeres munkajövedelem mellett sem mindig biztosított. Egy válás, munkahelyvesztés vagy váratlan kiadás pedig könnyen olyan helyzetet teremthet, amelyből már nehéz visszakapaszkodni.

A lakhatási válság így a válás után is tovább írhatja a volt párok történetét: papíron már külön vannak, a valóságban azonban még hónapokig vagy akár évekig ugyanazon a címen élhetnek.