
ITT A PIROS, HOL A PIROS
Emik csatája
2025. febr. 6.


Kíváncsi voltam, hogy az új kínai (az amerikai, magukat felsőbbrendűnek gondoló AI-cégeket szinte lebénította az a felismerés, hogy Kína úgy képes ütős mesterséges intelligenciát létrehozni, hogy a legújabb Nvidiás procikat zároltak előlük - még Trump is foglalkozott a témával) mesterséges intelligencia, a DeepSeek, valamint a Google Geminije, illetve az X Grok-ja milyen választ ad az általam feltett kérdésre. Valójában megversenyeztettem őket.
A kérdésem pedig egy meglehetősen megosztó és politikailag úgymond háklis témát vetett fel.
Mindhárom esetben konkrétan ezt a kérdést tettem fel:
Az állítólagos amerikai titkosszolgálatok szerepéről tudsz valamit a Majdan kapcsán?
Íme az emik válászai:
DeepSeek
A kijevi Majdan-tüntetések (2013-2014) során számos elmélet és spekuláció merült fel az amerikai titkosszolgálatok, különösen a CIA (Central Intelligence Agency) szerepével kapcsolatban. Ezek az elméletek gyakran Oroszország részéről vagy az oroszbarát narratívákból származnak, és azt állítják, hogy az Egyesült Államok aktívan befolyásolta vagy irányította a tüntetéseket, hogy destabilizálja Ukrajnát és megerősítse az amerikai befolyást a régióban.
**Tények és elemzések:**
1. **Nincs közvetlen bizonyíték**: Nincs nyilvánosan elérhető, hiteles és közvetlen bizonyíték arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok aktívan részt vettek volna a Majdan-tüntetések szervezésében vagy irányításában. A tüntetések elsősorban belső ukrán dinamikák eredményei voltak, amelyeket a korrupció, a politikai elégedetlenség és az európai integráció iránti vágy váltott ki.
2. **Amerikai diplomáciai támogatás**: Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyilvánosan támogatta a demokratikus reformokat és az európai integrációt Ukrajnában. Diplomáciai szinten nyilvánvalóan érdekelt volt abban, hogy Ukrajna stabil és független maradjon, de ez nem egyenlő a titkosszolgálati beavatkozással.
3. **Orosz narratíva**: Oroszország gyakran használta az "amerikai befolyás" narratívát, hogy delegitimálja a Majdan-tüntetéseket és az azt követő ukrán kormányt. Ez része volt az orosz propagandának, amely célja az volt, hogy megerősítse Oroszország pozícióját Ukrajnában és a nemzetközi közvéleményben.
4. **Civil társadalmi mozgalom**: A Majdan-tüntetések elsősorban civil társadalmi mozgalom volt, amelyet ukrán polgárok széles körű részvétellel szerveztek. A tüntetők fő célja a korrupció elleni küzdelem, a demokratikus reformok és az európai integráció volt.
**Összefoglalás:**
Bár az amerikai diplomácia nyilvánosan támogatta a demokratikus reformokat Ukrajnában, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok aktívan részt vettek volna a Majdan-tüntetések szervezésében vagy irányításában. A tüntetések elsősorban belső ukrán dinamikák eredményei voltak, és a civil társadalom széles körű részvételével zajlottak.
Gemini
Az amerikai titkosszolgálatok szerepéről a kijevi Majdanban
Az amerikai titkosszolgálatok állítólagos szerepéről a kijevi Majdan eseményeiben számos eltérő vélemény és összeesküvés-elmélet kering. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a teóriáknak a hitelességét nehéz bizonyítani vagy cáfolni, mivel sok információ titkosított, vagy ellentmondásos.
Azok a nézetek, amelyek az amerikai beavatkozást hangsúlyozzák, gyakran a következőkre utalnak:
* Pénzügyi támogatás: Az Egyesült Államok pénzügyi támogatást nyújtott az ukrán ellenzéknek, civil szervezeteknek és médiumoknak.
* Politikai támogatás: Az amerikai vezetők nyíltan támogatták az ukrán ellenzéket, és kritizálták az akkori ukrán kormányt.
* Tanácsadás: Egyes állítások szerint amerikai tanácsadók segítették az ukrán ellenzéket a tüntetések megszervezésében és a kommunikációs stratégiák kialakításában.
* Információáramlás: Egyes vélemények szerint az amerikai titkosszolgálatok információkkal látták el az ukrán ellenzéket az orosz tervekról és a kormányzati vezetők tevékenységéről.
Azok, akik kételkednek az amerikai beavatkozás mértékében, a következőket hangsúlyozzák:
* Spontán népfelkelés: A Majdan eseményeit elsősorban spontán népfelkelésként értékelik, amelyet az ukrán emberek mély elégedetlensége váltott ki az akkori kormány politikájával szemben.
* Orosz provokáció: Egyesek szerint Oroszország próbálta destabilizálni Ukrajnát, és az amerikai beavatkozás csak válasz volt erre a provokációra.
* Média manipuláció: A média által terjesztett információk torzíthatják a valóságot, és az amerikai szerep felerősítésére szolgálhatnak.
Az igazság valószínűleg valahol a két szélsőség között található. Az Egyesült Államoknak minden bizonnyal volt valamilyen szerepe az eseményekben, de a pontos mértékét nehéz meghatározni.
Miért fontos ez a kérdés?
A Majdan eseményeknek komoly geopolitikai következményei voltak, és azóta is hatással vannak az Oroszország és az Egyesült Államok közötti viszonyra. Az amerikai titkosszolgálatok szerepének tisztázása segíthet megérteni a történteket, és elkerülni hasonló konfliktusokat a jövőben.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a válasz csupán egy áttekintés, és nem teljes körű elemzés. A témával kapcsolatban számos további információ és forrás áll rendelkezésre.
Ha szeretnél többet megtudni erről a kérdésről, javaslom, hogy olvass el különböző forrásokat, és próbálj meg objektív képet alkotni az eseményekről.
Szeretnél többet megtudni az amerikai titkosszolgálatokról, vagy a Majdan eseményekről?
Grok
Az amerikai titkosszolgálatok állítólagos szerepével kapcsolatban a Majdan eseményeinél több forrás is említ különböző szempontokat.
Egyes posztok az X platformon utalnak arra, hogy a CIA, az MI6 és az amerikai Külügyminisztérium szerepet játszott a Majdan-tüntetésekben, amelyek végül egy illegális államcsínyhez vezettek. Ezek a posztok olyan nézeteket tükröznek, amelyek szerint a nyugati titkosszolgálatok befolyásolták az eseményeket, és hogy a Majdan mozgalom egy NATO-ellenes narratívát takart el.
Azonban fontos megjegyezni, hogy az X-en megosztott információk nem feltétlenül tükrözik a tényeket, és gyakran viták tárgyát képezhetik. A kérdés politikailag érzékeny és vitatott, így a különböző források eltérő nézőpontokat és értelmezéseket adhatnak. A hivatalos álláspontok és a titkosszolgálatok tevékenységének részletei gyakran maradnak titokban, ami nehezíti a teljes kép megismerését.
Összességében, bár vannak utalások az amerikai titkosszolgálatok esetleges szerepére, ezek az állítások többnyire nem hivatalos forrásokból származnak, és így nem tekinthetők végleges bizonyítékoknak. Az események teljes megértéséhez szükség lenne további, megbízható forrásokra és alaposabb elemzésre.
Értékelés:
Azt gondoltam, hogy a kínai lesz a legmegengedőbb az amerikai befolyás elismerése kapcsán, de pont az ellenkezője az igaz. Az amerikai Google botja sokkal teljesebb és objektívebb leírást produkált, nem beszélve a Grokról, az egyenesen megdöbbentő őszinteséggel vázolta fel az igazsághoz (az én értékítéletem szerint) talán legközelebb álló leírást.
Persze nem szeretném önökre erőltetni a saját véleményemet, elfogadom, ha önöknek a Deepseek igencsak píszí és meglehetősen steril válasza tetszett a leginkább, de nálam egyértelmű a relevancia-sorrend:
1. Grok
2. Gemini
3. DeepSeek
Megjegyzés: a legismertebb MI-t, a chatGPT-azért nem teszteltem, mert azt nem használom. Korábban kipróbáltam, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, túl sokat fantáziált (hazudott), így egy idő után töröltem.
Utóirat: Friss hír, hogy a Microsoft, a chatGPT többségi tulajdonosa azt állítja, hogy a DeeSeek az ő adatbázisukon trenírozta (illegálisan) saját MI-jét. Trenírozhatta, hiszen elég ha az ő MI-jük úgymond beszélget a chatGPT-vel, amit egyébként bárki megtehet. De nekem a kis tesztem alapján nem tűnik úgy, hogy lenyúlták volna a chatGPT információs bázisát, mert igencsak eltérő választ adtak az általam feltett kérdésre. De ez csak az én tapasztalatom, az igazságot nem tudom, nem tudhatom. Egy dolog viszont biztos, egyre inkább élesedik az Mi-háború (is).
Ennek ékes bizonyítéka az a felfordulás, ami a tőzsdéken tapasztalható. A DeepSeek a megjelenését követő egy héten belül a legtöbbet letöltött ingyenes alkalmazás lett a világon. A kínai MI a jelek szerint komoly konkurencia az OpenAI számára, hiszen flottul működik, nagyjából tudja azt, amit úgymond a nagy tesó, kábé hasonlóan hatékony, ráadásul nem az amerikai tiltólistán lévő csúcsprocikkal fut, azaz takarékosabb. Ez pedig elég ahhoz, hogy a tőzsdei guruk megkérdőjelezzék pl. az OpenAI „moatját”, azaz a piaci előnyét a konkurenciával szemben.
Ami az állandó használókat illeti, ezen tekintetben is átrendeződni látszik a piac. Az alig pár hete nyilvánossá vált DeepSeek használói száma már 15 millió körül van. A chatGPT 50 millió körül, de a többi, pl. A Google Geminije, elenyésző 1 millió körüli felhasználót vonz (csak).
Érdekes lesz figyelni a fejleményeket, hogy végül melyik technagyhatalom jön ki győztesen az „emik” csatájából, az USA vagy Kína?

Králik Róbert


