ILLIBERÁLIS

Én nem foglalkozom a politikával! 2022. okt. 17.

Legbelső körökből kaptam a napokban éles kritikát, hogy a megnyilvánulásaim szinte csak negatív kicsengésűek, szinte már-már károsak az emberi szervezetre, mert csupa szörnyűség, vész és „mind meghalunk” hangulatú.

Értem én a „kisember” ellenvetéseit, miszerint nem lehet úgy élni, hogy minden nap azzal foglalkozzon mindenki, hogy mit csinál az ország kormánya, amelyben él, vagy mit ügyködik az EU, az USA, Oroszország és sorolhatnám. Állítólag irritálóak azok az emberek, akik folyamatosan a politikában zajló történésekkel foglalkoznak, és nem látják meg a szépet a világban, a közvetlen környezetükben.

Idegesítőek ezek a szerzők a cikkeikkel, mert amolyan vészmadarak, siratóasszonyok, akik csak a negatívumokról képesek írni, lehúzzák az emberek energiáit.

Na, akkor itt álljunk meg egy szóra. Én és még jó páran akkor lennénk a legboldogabbak, ha az ország és a világ politikája annyira unalmas lenne, hogy nekünk nem lenne lehetőségünk ilyen szörnyűséges cikkeket írnunk, és más foglalatoskodás után kellene néznünk.

Nem mi vagyunk szörnyűek, a történések azok! Mi csak lefordítjuk „magyarra”, azaz a saját értékrendünk szerint ezt az egész borzadályt!

Persze megtehetnénk, hogy nem foglalkozunk a bennünket körülvevő világról, nem kritizálnánk például azt, hogy a normalitás ellenni agresszív LMBTQ akciók micsoda károkat okoznak a közösségekben, nem írnánk le, hogy az EU mennyire egy kesztyűbáb az USA kezén, nem beszélnénk arról, hogy a jelenlegi szlovák politikában mennyi Soros-bérenc fejti ki áldásos tevékenységét, és folytathatnánk a sort hosszan. Nem közölnénk semmit, csak pár tudósítást egy felavatott tájházról, egy asszonykórus jubileumi ünnepségéről, vagy egy kedélyes író-olvasó találkozóról, mert amúgy ezeket is megírjuk és ezek nagyon fontos történések a felvidéki magyar életterünkben, de

nekünk kutya kötelességünk a színfalak vastag függönyei mögé is nézni, vagy fel kell emelnünk a csatornafedeleket is, mert ezeken a helyeken is van ám élet, sőt, „ott van a nagy élet” és nem csak a sarki kocsmákban, ahogy Nagy Feró énekli.

Jegyezzük meg: ha te nem foglalkozol a politikával, attól még a politika foglalkozik veled!

Foglalkozik és akkor a legboldogabb, ha te tényleg nem figyeled a trükkjei százait, mert akkor könnyebben be tud csapni, be tud csalni a vastag függönyei mögé, a csatornái bugyraiba és ott se fény, se levegő nincs a számodra!

Amíg ilyen nem normális a helyzet körülöttünk, addig ilyen nem normális cikkeket vagyunk kénytelenek gyártani, és ezt mi sajnáljuk a legjobban.

Legalább ez az aranyos kiscica vigasztaljon bennünket, hogy ha elhajtjuk ezt a sok senkiházit, akik mérgezik az életünket, akkor marad időnk a kiscicákra, nagy cicákra, kandúrokra…

nyitókép: freepik.com

Papp Sándor