TE BUZERANT!

EP: egyéni szabadság > vallásszabadság 2022. máj. 4.

A hagyomány vagy a közerkölcs védelme semmilyen esetben sem lehet ellentétes az államok számára előírt nemzetközi emberi jogi rendelkezésekkel – írja az EP egy kedden elfogadott jelentésében. 

A dokumentum szerint az EP elítéli az egyének elleni, nemen vagy szexuális irányultságon alapuló erőszakot, üldöztetést, kényszerítést és megkülönböztetést vagy az ezekre való uszítást a vallási vezetők részéről is, illetve vallási vagy meggyőződési indítékok alapján. 

Az Európai Parlament a szöveg szerint mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a meggyőződéssel vagy vallással való visszaélést olyan diszkriminatív politikák, büntető törvények és korlátozások bevezetésére alkalmazzák, amelyek ellentétesek, illetve aláássák az LMBTI-személyek, a nők és a lányok jogait.  Az EP-képviselők a jelentésben egyebek mellett kiemelték, hogy a gondolat, a meggyőződés és a vallás szabadságához való jog magában foglalja az arra való jogot is, hogy a gondolatszabadság vagy a művészi alkotás legitim kifejezéseként kritikus vagy szatirikus véleményt nyilvánítsanak a vallásokról és a vallási hatóságokról. 

Elítélték azokat az intézkedéseket, melyek büntetendővé teszik az abortuszt, bűncselekménnyé nyilvánítják a házasságtörést, vagy elősegítik az emberi jogokat sértő vallási gyakorlatokat. 

Az EP jelentése arra szólította fel az Európai Uniót és tagállamait, hogy erősítsék meg a jogi védelmi mechanizmusokat a meggyőződési és vallási kisebbségekhez tartozók, valamint minden más, kiszolgáltatott helyzetben lévő ember, köztük a migránsok, a menekültek, valamint a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogainak biztosítása érdekében.

Mondjuk a szóbanforgó kérdéseket először a saríás haverokkal kéne megbeszélni a lassan kibontakozó párhuzamos társadalamakban. Jelenleg ugyanis egyedül Lengyelországban tiltják a magzatgyilkosságokat, Magyarországon például bemondásra végeznek abortuszt. Öröm az ürömben, hogy a magzatelhajtások száma egyre csökken. 

A nemzetiségi kérdések természetesen most sem kerültek terítékre, azok nyilvánvalóan meghaladják Brüsszel képességeit. Nem is csoda, hogy sikerült olyan ügyeket a zászlóra tűzni, amik vagy borzasztóan kevés embert érintenek (pl. LMBTQ), vagy pedig olyanhoz, amiben megosztottak a társadalmak (abortusz). A nemzetiségi kérdések, és mondjuk a Beneš-dekrétumok megoldása kétségkívül rosszul esne az olyan elkötelezett atlantistáknak is, mint Szlovákia, ez pedig beláthatatlan következményekkel járna. 

A kérdéses ügyekben Brüsszel egyébként az európai országok nagy részének támogatását élvezi, kivételt Magyarország és Lengyelország képez, bár utóbbiak most a jóarcok az oroszellenes fellépésekben vállalt élharcos szerepük miatt. 

Hölvényi György, a KNDP EP-képviselője a következőképp kommentálta az ügyet: az EP sok év után határozottan léphetett volna fel az üldöztetést szenvedő vallási kisebbségek védelmében, azonban a radikalizálódó európai baloldali ideológia aláásta a jelentés eredeti szándékát. Megakadályozta, hogy egy olyan dokumentum szülessen, amely eredeti céljához hűen a vallásüldözést ítéli el, felhívva a figyelmet a hitük miatt leginkább üldözött keresztények helyzetére is. Odáig jutott a baloldali radikalizmus, hogy aláássa a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságot, és utat nyit a vallási közösségekkel, illetve vallási vezetőkkel szembeni diszkrimináció előtt. A baloldal hamis ideológiák által lehetetlenné teszi a vallási alapú üldöztetés áldozatainak védelmét, még kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorva ezzel a vallási kisebbséghez tartozó nőket és lányokat. Figyelmen kívül hagyja a vallási szereplők jelentőségét az emberi jogok és az emberi méltóság védelmében

(mti, nyitókép: Wikipédia)