A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Esztergomi bazilika Forrás Facebook

Épül a nemzet 2022. dec. 29.

Magyarország egyik jelképe, az építészetileg is jelentős tartalommal bíró esztergomi bazilika visszanyeri régi pompáját, újra régi fényében tündökölhet.

A műemlékvédelem, vagy ma már kulturális örökségvédelem magyarországi történetének másfél évszázada tűzte zászlajára, hogy a történeti korszakok kiemelkedő építészeti alkotásait megóvja, és értékeit a későbbi korok számára is megmenti. Ez a célkitűzés tükröződik az örökségvédelmi törvény preambulumában is:

Az Országgyűlés

- felismerve, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője;

- abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse;

- annak érdekében, hogy a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló tevékenységeket szabályozza, a feladatokat meghatározza, és tovább egyszerűsítse, hatékonyabbá tegye a hatósági eljárásokat, illetőleg a kiemelkedő jelentőségű kulturális értékek állami tulajdonba kerülését elősegítse,

Így szól a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

A jelenlegi magyar kormány igen komolyan foglalkozik az örökségvédelmi kérdésekkel, és tetteivel kiegészíti a preambulumban írottakat, mégpedig a jövővel. Az Orbán-kormány felismerte, hogy a kulturális örökségünk nem csupán a múltunk, és jelenünk, hanem jövőnk alapköve is. Az utóbbi években a városok, falvak épített örökségének megőrzése, felújítása szinte a nemzet stratégia kötelező eleme lett.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának írása.

Történelmi tapasztalataink arra tanítottak bennünket, hogy az építészet, az ideológia és a nemzeti identitás között szoros a kapcsolat. A magyar kormány ezért 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet a klasszikus építészeti emlékek helyreállítására, ami a magyar nemzeti identitás megerősítésének fontos eleme.

Ezen munka fontos lépéseként a kormány 2019-ben bejelentette a klasszicista stílusú Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház rekonstrukcióját is, amely 100 méteres magasságával nemcsak a keresztény Magyarország, de egyben Európa egyik legimpozánsabb jelképe is.

A második világháború a történelmi épületek jelentős részét elpusztította, így az ikonikus esztergomi bazilikát sem kímélte, amelyre a harcok idején csaknem 100 gránát és bomba hullott. Ugyan az elmúlt évtizedekben kisebb javításokat végeztek a történelmi jelentőségű épületen, teljes körű, külső-belső felújításra most először kerül sor.

A felújítási munkálatok igen látványos fázisba értek: jelenleg a kupola és a harang rekonstrukciója folyik. Ehhez a tetőszerkezetet leemelték, így teljes fényükben tündökölhetnek a rézből készült tartólemezek, amelyek szintén megújulnak.

A munkálatok végeztével a bazilika visszanyerheti régi pompáját, és méltón nagy múltjához, újra régi fényében tündökölhet.

Önvédelmünk a kereszténység

Európának a kereszténységgel szembeni kötelessége a szolgálat. A Dunakanyar Fővárosának legnagyobb büszkesége dicső múltjához hűen tovább hordozza nemzeti örökségünket, és a maga 100 méteres magasságával szilárd kiállást mutat a kereszténység mellett.

A kereszténység védőbástyája még mindig az 1000 éves Magyarország.

(Forrás: Orbán Balázs Facebook-oldala/ építészfórum.hu/ P7, Nyitókép: Facebook)