RIA-RIA

Erdő Péter: „A mohácsi hősök tovább élnek nemzetünk emlékezetében” 2026. aug. 29.

Erdő Péter bíboros a mohácsi csata 500. évfordulójának alkalmából üzent, amelyet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye osztott meg

A prímás az elmúlt ötszáz év tanulságait vonta le a magyar népre vonatkozóan, a hősökre és az áldozatokra emlékezve.

„Ötszáz esztendővel ezelőtt Mohács mezején nem csak egy csata dőlt el. Elesett a fiatal II. Lajos király, vele együtt pedig azok, akik engedelmeskedtek hívásának, és az ország védelmére keltek. Ott lelte halálát Tomori Pál kalocsai érsek, a magyar sereg fővezére, Szalkai László esztergomi érsek, Magyarország prímása, valamint a püspöki kar több tagja, számos főúr és sok ezer katona. Ismertek és névtelenek, akik a döntő órában vállalták a rájuk háruló kötelességet, és életüket adták hazájukért” – írta a prímás, hozzátéve, hogy a csata hőseinek és áldozatainak emléke a magyar nép öröksége.

Kifejtette azt is, hogy a mohácsi vész a vereségen túl a hűségről, a helytállásról és az áldozatról is beszél.

„Akik ott harcoltak, tudták, hogy a hatalmas túlerővel szemben nem arathatnak győzelmet, de a keresztény értékrend és a hazaszeretet erőt adott a félelmeik legyőzéséhez” – közölte.

A csatatéren elesettek emléke arra figyelmeztet bennünket, hogy nem hajszolhatjuk mindennapi érdekeinket úgy, hogy közben megfeledkezünk a közösség javáról. Nem tehetjük kockára az ország jövőjét személyes előnyökért, mert ha a közösség meggyengül, végül azok sorsa is bizonytalanná válik, akik a válság haszonélvezőinek gondolják magukat – fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy Mohács emléke felelősségre és éleslátásra tanít.

„Isten színe előtt kell feltennünk magunknak a kérdést: Mi szolgálja valójában népünk életét és megmaradását? Képesek vagyunk-e félretenni a széthúzást, felismerni a veszélyeket, és együtt dolgozni azért, amit elődeinktől örököltünk, amit tovább kell adnunk a következő generációknak?” – áll az üzenetben.

Az elesettekre keresztény hittel emlékezünk. Az ember élete a halállal nem ér véget, mert mindannyian örök életre kaptunk meghívást. A mohácsi hősök tovább élnek nemzetünk emlékezetében, tetteik következményeiben és abban az áldozatban, amelyet a hazáért vállaltak. De hisszük, hogy személyesen is élnek Isten előtt, a szentek közösségében. Ezért imádkozunk értük, és ezért kérjük Istent, hogy adjon nekik örök nyugodalmat – folytatta.

„Ha Mohácsra emlékezünk, lélekben végig kell járnunk az azóta eltelt ötszáz esztendőt is. Kudarcokon, háborúkon és pusztuláson át népünk mégis fennmaradt. Hívő szívvel ebben az isteni gondviselés jelét ismerjük fel. Becsüljük meg tehát halottainkat és hőseink emlékezetét! Tanuljunk történelmünkből, keressük önzés nélkül a közösség javát, szolgáljuk hittel és szeretettel az életet, és újítsuk meg bizalmunkat az isteni gondviselésben!” – zárult az üzenet.