A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Erdo peter isten kozosseget teremt ember es ember kozott is 188269

Erdő Péter szerint erkölcsi kontroll nélkül a bolygónk elpusztul 2022. jún. 18.


Az emberiségen túlnövő problémák megoldására, megváltásra van szükség. Az ember azonban nincs egyedül: jóindulatú Teremtő áll az egész világ mögött, aki bizalmat ad egyén és közösség számára egyaránt – mondta Erdő Péter a Szent Máté Kulturális Központban tartott előadásában, írja a vasarnap.hu. Szemlénk következik.

A Salkaházi esték sorozat előadója volt Erdő Péter bíboros Esztergom-budapesti érsek, aki Vallás és egyház a világi államban címmel tartott előadást. A bíboros elmondta, hogy évek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy működhet-e állam egyház és vallás nélkül? Tudománytörténeti összefoglalójában rámutatott arra, hogy a különböző történelmi korszakokban az európai közösségek hogyan látták az egyházi és a világi állam kapcsolatát. Beszámolt arról, hogy a kereszténység már korán megkülönböztette az állami hatalmat az egyházi tekintélytől.

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a zsidó-keresztény vallás nem csak a morális szabályok gyűjteménye, hanem egyben személyes kapcsolatot tesz lehetővé a Teremtővel.

Elárulta azt is, hogy a keresztény közösségek mindig hittek az objektív igazságban, a morális kapaszkodókban, amelyek kijelölték egyén és közösség helyét. A felvilágosodás kora óta az objektív erkölcsi értékek iránti bizalom némiképpen elhomályosult, helyét igyekezett átvenni a jog.

A bíboros hangsúlyozta, hogy az állam a működéséhez ma is rászorul az erkölcsi támogatásra. Ezzel ugyanis elősegíthető a jogszabályok önkéntes követése. Emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus az ország társadalmi és a gazdasági szervezetét lerombolta. A vallást pedig a marxizmussal-leninizmussal igyekezett „pótolni”, eredménytelenül. Egy világnézeti vákuum jött létre, ami a kommunista rendszer összeomlását is eredményezte. A rendszerváltozás után ezekben a posztszocialista országokban újra kellett építeni az alapokat.

Elmondta, hogy a nyugati demokrácia feltételezi, hogy az emberek képesek felismerni a közjót és ennek érdekében képesek megválasztani azokat a vezetőket, akik ezt biztosítják a számukra. Hangsúlyozta, hogy a jog működéséhez világnézeti alapokra van szükség. Hova vezethet a jog és az erkölcs szétválasztása, ha az közjogilag hatályos, de mégis erkölcstelen? – tette fel a kérdést. A bíboros előadásában hangsúlyozta, hogy a mai ember kidobva, magányosnak érzi magát. „Aggodalmak és félelmek sokaságával élünk együtt” – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a pillanatnyi közérzet a legfontosabb a mai nyugati ember számára. Ha valami bajunk van, pszichológushoz megyünk, holott lehet, hogy nem bennünk, hanem a környezetünkkel van a baj – fejtette ki a bíboros.

Erdő Péter rávilágított arra is, hogy ez az énközpontúság vezetett el odáig, hogy az emberiség ma már egyre kevésbé képes lemondani saját kényelméről. Az emberek elhitették magukkal, hogy csak a jelen öröme számít, mindez azért, mert félünk a múlttól és a bizonytalan jövőtől – mondta, majd kiemelte, hogy ezt az izolációt az elmúlt évek járványai tovább erősítették. Emberek tömegei magányosodtak el a koronavírus-járvány alatt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keresztény hit megélése közösségi esemény is.

Erdő Péter kiemelte, hogy be kell látni azt, hogy a világmindenséget nem az ember alkotta meg. Szólt arról is, hogy a természettudományok és a technika előrehaladása új helyzeteket teremtett, de a hit alapvető értékeiről nem lehet lemondani. A vallás hozzájárul az ember társadalmi életéhez, ezért nem csak a gazdasági élet területén kell törekedni a fenntartható fejlődésre – annak igénye morális kötelesség. Erkölcsi kontroll nélkül a bolygónk elpusztul – fejtette ki a bíboros.

Rávilágított arra, hogy be kell látni azt, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma mára már nagyobb, mint ami hosszú távon fenntartható. Az emberiségen túlnövő problémák megoldására, megváltásra van szükség. Beszámolt arról is, hogy az ember nincs egyedül: jóindulatú Teremtő áll az egész világ mögött, aki bizalmat ad egyén és közösség számára egyaránt.


Kitért arra is, hogy a biológiai manipulációk – a mesterséges intelligencia és az élő szervezet összekapcsolása esetében – a jog és az erkölcs kérdése erőteljesebben kellene, hogy előkerüljön.

Ma ugyanis sokszor a tudatos emberi döntések megkerülésével manipulálnak tömegeket.

Az emberek kevés lehetőséget kapnak arra, hogy valóban megismerjék az új technikai vívmányok, eljárások következményeit, erkölcsi oldalát. Az államtól és jogtól várnak válaszokat az új problémákra. Hangsúlyozta azonban, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján látszik, hogy a jogi szabályozások és az erkölcsi reflexiók nem tudták lekövetni ezeket a változásokat.

Beszámolt arról, hogy a világnézeti alapok hiányának a hatására terjed a bizalmatlanság az állammal és a joggal szemben. Meglátása szerint súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a modern állam bizalmatlansággal tekint az abszolút igazság fogalma iránt is. A vallások azonban közös sorsban osztoznak, mert tudják, hogy létezik egy olyan igazság, amit az embernek keresnie kell és ez alapján kell szervezni életét az államon belül is.

vasarnap.hu/Tóth Gábor nyitókép: bumm.sk