A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Lenin tasr

Esküszöm, Lenin engem úgy segéljen! 2021. dec. 11.

Olaf Scholz, a IV. Birodalom új kancellárja, a kezét hasára téve hallgatta el az alkotmányos esküjét, miközben egykori elődei megolvasztották forgásukkal a sírjaik felett a frissen lehullott német havat. Amikor az „Übermensch” az eskü szövege alatt felfelé nézett, ne tévesszen meg senkit, nem Istent kereste, csak a saját egoista helyét próbálta betájolni az univerzumban, valahol a Tejút és a Fiastyúk között. 

Merthogy nagy elődeit, Vlagyimir Iljics Lenint, Marx Károlyt és Fritz Engelst nem fent kell keresni, bármily meglepő is ez, hanem lent, a trágyadomb szintjén, vagy az avarban, a száraz kutyaszar között. A hasvakargatós gesztus azonban lehet egy jelzés is a választási kómából éppen csak ébredezgető német társdalomnak, hogy a következő pár év meg fogja ülni a gyomrukat, de alaposan. Még jó, hogy nem a seggét vakarta közben, mert az még kifejezőbb lehetett volna a német köznép helyének meghatározására. 

Azonban nem érheti szó a ház elejét, hiszen még meg sem száradt a tinta a kancellári kinevezésen, a kormányprogramot – ami előrevetíti a következő évek fontossági sorrendjét – rögvest a beiktatás után elkezdték teljesíteni, hiszen az EU bejelentésére, hogy legális úton behoznak ingyen élni 40 000 afgánt Európába,

a németek kezüket, lábukat törve jelentkeztek, hogy nekik máris kell 25 000 kecskepásztor meg máktermelő heroin-gazda. 

Erre van most leginkább szüksége az Ursuláknak és Helgáknak. Hát nem szaroztak, annyi biztos. Az első karácsonyi ajándék mindenki fája alatt ott lesz, fel sem kell bontani. Csak gratulálni tudunk hozzá. Az elkövetkező napokban a társadalom keresztény rétege, a „szentségeset” nem a csendes éjben fogja énekelni, annyi bizonyos. Sokan gondolják úgy a németek közül is, hogy miért nem települ ki Afganisztánba vagy Irakba az új kommunista ,,wehrmacht”, hiszen így mindenki sokkal jobban járna, a pénz, ami úgyis megy a lecsóba itthon is, meg utánuk lehet küldeni egyetlen átutalással.

Amikor valami új jön, mindig reménykedünk. Most azonban, valljuk be őszintén, nincs miben. Ettől a helyzettől a szibériai tajgában való rizstermelés is perspektivikusabb. 

Ha a németek azt hitték, hogy a hitleri fasizmus volt a legrosszabb, ami történhetett velük, akkor még nem tudják, mi a kommunizmus. 

Meg fognak lepődni, mennyi kiaknázatlan, szivárványszínű és fingszagú ötlet nem jutott még eszükbe. A neozöld klónok a kormányban majd tesznek róla. Az új, neomarxista birodalmi kormányhoz képest a Bécsi Operabált megjáró Konchita Wurst transzvesztita énekes is csak olyan, mint az orleansi szűz. 

Az európai komiszárok új rögeszméje, hogy hat éven belül ingyen lakáshoz és állampolgársághoz juttatják az összes migránst, aki beteszi a lábát a vén kontinensre. Hatalmas motivációt jelent ez azon fiatal, gyermekeket vállalni akaró európai polgár, ifjú házas, vagy család számára, akiknek kemény, százezres nagyságú hitelekkel kell leterhelniük magukat 30-40 évre, hogy fedél legyen a fejük fölött. Így kell ezt csinálni, ha valaki tönkre akarja vágni Európát. 

Ha pedig házon belül – és itt elsősorban a Szövetség illetékes vezetőire gondolok – legközelebb vitázni vagy véleményt formálni akarnak a jövő évi magyarországi választásokról és a mi abban betöltött szerepünkről, ne felejtsék el majd abből a szemszögből is megnézni, hogy kit miért kell és miért nem kell támogatnunk. Itt már nemcsak a közép-európai nemzetek sorsáról vagy a magyarság kárpát-medencei megmaradásáról van szó. 

A tét sokkal nagyobb: a keresztény Európa léte vagy nem léte. Lehet választani!

Hrubík Béla

Borítókép: TASR