ZSÍR
Esküvői hagyományok és érdekességek nyomában
2024. máj. 18.
Mióta van a menyasszonynak koszorúslánya, mit szimbolizál a menyasszonyi csokor és honnan ered a „kiteszik a szűrét” kifejezés?
Koszorúslányok
Ma már kevés olyan esküvőről hallani, ahol a menyasszony oldalán ne díszelegne legalább egy koszorúslány. Általában azonos ruhát viselnek, és az a feladatuk, hogy a ceremónia alatt, közben és után mindenben a menyasszony segítségére legyenek.
A szokás eredete nem teljesen világos, egyesek ugyanis az ókori rómaiaknak tulajdonítják, míg mások a Bibliában keresik a gyökereit. Az előbbi elmélet szerint az ókori idők menyasszonyait egyforma ruhában parádézó lányok fonták körbe, hogy megóvják az arát a gonosz szellemektől.
Mások a bibliai Jákob és két felesége, Lea és Ráhel történetét tekintik a szokás alapjának. A Teremtés könyvében megírtak szerint ugyanis a két nő magával vitte a cselédjeit a menyegzőre, akik mindenben a segítségükre voltak.
Egyéb történelmi érdekesség, hogy Kínában a feudalizmus idején gyakorta rabolták el a menyasszonyokat a rivális klánok és huligánok. A menyasszony védelme érdekében a koszorúslányok ugyancsak menyasszonyi ruhát és fátylat viseltek, hogy megtévesszék az emberrablókat.
A menyasszonyi csokor
A menyasszonyi csokor eredete szintén az ókorba nyúlik vissza. Az ókori görögök és rómaiak, sőt még az egyiptomiak is illatos gyógynövényeket és fűszereket tartottak maguknál, hogy elűzzék a balszerencsét az esküvőről. A virágok az új kezdetet szimbolizálták, és a termékenység, a boldogság és a hűség reményét hordozták magukban. A csokrok gyakori növénye volt az afrodiziákumnak tartott kapor, a hűség jelképeként megjelenő rozmaring, a termékenység szimbólumaként emlegetett búza, a borostyán, mint a felbonthatatlan kötelék jelképe, valamint a védelmező erejű kakukkfű, kender és bazsalikom.
Mára a menyasszonyi csokor természetesen inkább dekoratív célokat szolgál – érdekes is lenne, ha a menyasszony kaporfelhő kíséretében vonulna az oltárhoz.
Kiteszik a szűrét
Elődeink meglehetősen színes házassági szokásokkal büszkélkedhettek. A néphagyományok rendkívül erősen voltak jelen a házasság intézményében, a lánykéréstől kezdve egészen a lakodalom végéig. Bár régen sokkal több érdekházasság köttetett, mint manapság, akkoriban sem volt kevésbé kínos visszautasítani egy kérőt. A hagyományok útján azonban ezt is meg lehetett illedelmesen oldani.
Amikor a legény a leány házánál járt vendégségben, nála hagyta a szűrét, azaz a gyapjúból készült szövött kabátját. Ha a leánynak nem volt ínyére a legény udvarlása, és el szerette volna kerülni a leánykérést, akkor egyszerűen csak kiakasztotta a ruhadarabot az eresz alá. Így tették hát ki régen a legény szűrét, és magát a legényt is a házból.
Sárai Erika
Forrás: cnn.com, brides.com, wikipedia.org