A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Esterhazy janos 630x320

Esterházy János kálváriájáról 2021. dec. 27.

A Triptichon című, Esterházy János életével foglalkozó, magyar-lengyel koprodukcióban készült dokumentumfilm rendezőjével, Zsigmond Dezső, Balázs Béla-díjas rendezővel készített interjút a Magyar Hírlap. Szemlénk. 

Pálffy Lajos először megkérdezte a rendezőt, minek hatására született meg a Triptichon ötlete. Zsigmond Dezső elmondta, hogy minden filmjét saját indíttatásból készíti, azonban ez felkérésre készült. „A Színház és Filmintézetnél tanítok, ahol Csányi János az igazgató, s ő kért meg, hogy legyek segítségére a háromrészes Esterházy-dokumentumfilm elkészítésében. Csányi emellett az alkotómunkában is részt vett. Úgy tudom, neki Cebula Pavel egri minorita szerzetes ajánlotta a témát. 

Ez a felkérés munka közben – amikor megismertem Esterházy életét, kálváriáját – teljesen sajátommá, szívügyemmé vált.”

Arra, hogy hogyan értesült a gróf életútjáról, a rendező elmondta, hogy korábban nem is forgatott Felvidéken, pedig anyai nagyapja onnan származik. „Így revelatív volt a találkozás nemcsak Esterházy Jánossal, de magával a Felvidékkel is, Nyitraújlakkal, Alsóbodokkal, a Tátra vadregényes világával. Mindenekelőtt azonban Molnár Imre történész-diplomata – aki a kérdés szakértője – életrajzi műveiből ismertem meg Esterházy János életét, szenvedéstörténetét” – mondta el, majd hozzátette, hogy a Kegyelem életfogytig című könyvben ismerkedett meg a mártírgróf életével. 

„Torokszorító volt elolvasni, ez hatott rám talán a legjobban. Bele is építettem a filmsorozatba” – mondta. 

Zsigmond Dezső elárulta, hogy Cebula Pavellel, Molnár Imrével és Csányi János producerrel tervezték meg a forgatást. Elutaztak Esterházy János lányához, Alicehoz is. „Villája belsejében, kertjében és a tengerparton szembesítettük őt múltjával s vettük fel az erre történő reagálásait. Ebből egy különálló filmet is összevágtunk, de a háromrészes Triptichonnak is ő lett a néma s mégis beszédes narrátora. Ez, úgy gondolom, talán szimbolikus is volt, hisz Esterházy Jánosról évtizedeken át nem lehetett, nem volt szabad beszélni.” Ezután Lengyelországban forgattak. „Esterházy János testvére, Mária két lányával, Zofia és Jadviga asszonnyal, akik édesanyjukkal a nácik és a szovjetek megszállta Lengyel­országból János nyitraújlaki kastélyába menekültek. 

Miután onnan kilakoltatták őket, szörnyű nyomorban kísérték végig nagy­bátyjuk elítélését, börtönéveit, halálát. Ezek az interjúk egy újabb dimenzióba helyezték Esterházy kálváriáját a gyermeki nézőpont által, s számomra talán a legmegrázóbbak voltak.”

Pálffy Lajos megjegyezte, hogy a háromórás alkotásban megszólalók mindegyike pozitívan nyilatkozik Esterházy Jánosról, azonban hiányzik a szlovák mainstream mellett a történészi vélemény is. Zsigmond Dezső elmondta, „Szlovákiában sikerült megszólaltatnunk Frantisek Mikloskót, Szlovákia egykori házelnökét és Dagmar Babcanovát, Szlovákia volt vatikáni nagykövetét, 

akik annak ellenére, hogy Szlovákia érthetetlen okokból még mindig háborús bűnösnek tartja Esterházy Jánost, mindvégig kiálltak mellette.” 

„Ezért érthetetlen, hogy Nyitraújlak, a szülőfaluja miért nem fogadhatta be Esterházy János hamvait, és miért kellett egy felvidéki, alsóbodoki vállalkozónak, Paulisz Boldizsárnak a saját birtokán, a maga építette kápolnában eltemetnie. S miért gyalázták meg többször is Esterházy János Kassán, ugyancsak magánterületen felállított szobrát a szélsőséges provokátorok. Ezek nemcsak számunkra kérdések, hanem azon szlovák vezető értelmiségiek számára is, akik egyre inkább újragondolják nemzeti önazonosságukat, s kitartóan őrzik Esterházy János emlékét” – fűzte hozzá a rendező. 

A teljes interjú itt érhető el.