RIA-RIA

Európa-bajnoki arany Leccóban – Alex útja a profi státusz felé 2026. szept. 25.

A tesmagi Gágyor Alex 2026. május 23-án az olaszországi Leccóban, a Comói-tó partján megrendezett WBPF Európa-bajnokságon pályafutása eddigi legnagyobb sikerét érte el: Európa-bajnoki címet szerzett. A győzelem mögött azonban nem csupán néhány hónap felkészülés, hanem hosszú évek munkája, lemondása és kitartása áll. Az interjúban a kezdetekről, az első versenyről, a felkészülés nehézségeiről, az edzői bizalomról és a következő nagy célról is beszélt.

Hogyan kerültél először kapcsolatba a testépítéssel? Mikor fogalmazódott meg benned, hogy egyszer komolyabban is szeretnél ezzel foglalkozni?

A testépítéssel – vagy inkább akkor még csak a súlyzós edzéssel – először a faulsi kis edzőteremben ismerkedtem meg. Egy közeli rokon-barát vitt el magával edzeni, az én kérésemre, mert szerettem volna erősebb lenni. Akkor 13–14 éves lehettem. Ez az első fellángolás nagyjából két-három hónapig tartott.

Komolyabban 16 éves koromtól kezdtem edzeni, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Emlékszem, a teremben a falakon testépítők poszterei lógtak, én pedig el sem tudtam képzelni, hogyan nézhet ki valaki úgy. Akkor határoztam el, hogy egyszer én is szeretnék testépítő lenni.

Mikor indultál az első versenyeden, és mi motivált arra, hogy végül színpadra is állj?

Az első versenyem 2023. június 11-én volt Lengyelországban, Classic Physique kategóriában. Ha jól emlékszem, tizenkét indulóból a hatodik helyen végeztem.

Fiatalon sok fizikai munkát végeztél. Érezted úgy, hogy ez előnyt jelentett számodra, és mikor kezdted elhinni, hogy versenyzőként is lehet jövőd ebben a sportban?

Fiatal korom óta sok fizikai munkát végeztem az iskola mellett, hétvégente és a nyári szünetekben is. Emiatt mindig jó volt a fizikai erőnlétem, ami valamennyi előnyt jelentett, de a testépítés nem erősport. Nem arról szól, hogy ki tud nagyobb súlyt megmozgatni.

Sokáig nem éreztem úgy, hogy belőlem komoly testépítő versenyző lehet. Igazából még most is úgy gondolom, hogy a komoly pályafutás még előttem van. Engem mindig a következő verseny motivál. A célom az, hogy azon az adott napon, amikor színpadra állok, a lehető legjobb formámat mutassam.

A mostani sikereidet egy hosszabb versenyszünet előzte meg. Miért maradt ki egy időszak a versenyzésből?

Inkább hosszabb versenyszünetnek nevezném, mert az edzéseket nem hagytam abba. Abban az időszakban is nagyjából 85–90 százalékosan tartottam az étrendemet és folyamatosan edzettem.

A versenyzés elsősorban anyagi okok miatt került háttérbe. Egy komoly felkészülés és maga a versenyzés is jelentős kiadással jár, és szponzor nélkül nem egyszerű mindent saját zsebből finanszírozni. Emellett természetesen ott van a magánélet és számos más fontos elfoglaltság is.

A legutóbbi felkészülés során 113 kilogrammról 95 kilogrammra fogytál. Mi volt ebben a legnehezebb?

Számomra mindig a tervezés és az időbeosztás a legnehezebb. Egy versenyfelkészülés alatt gyakorlatilag az egész napod előre meg van tervezve. Körülbelül két-két és fél óránként eszel, van kardióedzés, súlyzós edzés és pózolásgyakorlás is.

Ahogy közeledik a verseny, fokozatosan csökken a szénhidrát- és zsírbevitel, ezzel együtt pedig az energiaszint is egyre alacsonyabb lesz. Ilyenkor fizikailag és mentálisan is egyre nagyobb a fáradtság, miközben a felkészülést ugyanúgy össze kell egyeztetni a munkával és a magánélettel.

Ebben nagyon szerencsés vagyok, mert a párom és menyasszonyom mindenben maximálisan támogat, és rengeteget segít. Egy ilyen megterhelő időszakban ez hatalmas segítséget és biztonságot jelent számomra.

Hogyan nézett ki egy átlagos napod a verseny előtti hetekben?

A legutóbbi felkészülésem az első versenyig tizenkét hétig tartott, és úgy érzem, körülbelül 95 százalékos formát sikerült elérnem. Két héttel később újra színpadra álltam, majd az azt követő két hétvégén is versenyeztem, így a végére már nagyon sűrű lett a program.

Egy átlagos nap 45 perc éhgyomros kardióval kezdődött. Napközben dolgoztam, hatszor étkeztem, munka után pedig jött a másfél órás súlyzós edzés, majd újabb 45 perc kardió.

A verseny közeledtével a regeneráció és az alvás is egyre nehezebbé válik. Szinte állandó a fáradtság, ilyenkor már leginkább a cél és a motiváció visz tovább.

Volt olyan pont a felkészülés során, amikor megfordult a fejedben, hogy talán nem fog sikerülni?

Szinte folyamatosan vannak olyan pillanatok, amikor azt érzed: „Nem tudom, hogy ez most sikerülni fog-e.” Pontosan ilyenkor válik nagyon fontossá az edző szerepe.

Ha az edződ hisz benned, látja, hogy mire vagy képes, és mutatja az utat, akkor neked is hinned kell benne és saját magadban. Rá kell bíznod magad, és maximálisan végre kell hajtanod, amit kér. Az eredmény előbb-utóbb jönni fog.

2026. május 23-án Leccóban megnyerted a WBPF Európa-bajnokságot. Milyen érzés volt, amikor kiderült, hogy Európa-bajnok lettél?

Hihetetlen érzés volt, főleg azért, mert ez volt életem első versenygyőzelme. Kellett egy-két nap, mire igazán felfogtam, hogy mi történt.

Korábban voltam már harmadik, negyedik, hatodik, sőt utolsó helyezett is. Sok mindenen keresztülmentem, mire több év után végre sikerült nyernem. Emiatt különösen sokat jelentett számomra ez a siker. Ezt az érzést szerintem soha nem fogom elfelejteni.

Bodybuildingben és Classic Physique-ben is versenyzel. Mi a legfontosabb különbség a két kategória között, és melyik áll hozzád közelebb?

A bodybuildingben nagyobb izomtömegre van szükség, amihez extrém kondíció és nagyon alacsony testzsírszázalék társul.

A Classic Physique esetében nagyobb hangsúlyt kapnak a szép arányok, a szimmetria és az esztétikus fizikum, természetesen itt is nagyon komoly színpadi kondíció mellett. Ebben a kategóriában ráadásul a testmagassághoz meghatározott súlyhatár is tartozik.

Mindkét kategóriát nagyon szeretem, de igazán a Classic Physique fogott meg. Hosszabb távon ebben szeretném a legnagyobb sikereimet elérni.

Az Európa-bajnokság után az osztrák bajnokságon is két kategóriában győztél. Nehéz volt ilyen rövid idő alatt újra csúcsformába kerülni?

Az osztrák bajnokságon testépítésben, a 100 kilogrammig terjedő kategóriában, valamint Classic Physique-ben is sikerült nyernem.

Az abszolút címet viszont ezen a versenyen nem én nyertem. Ott abszolút bajnokot csak a Bodybuilding Open kategóriában hirdettek, és azt egy másik versenyző nyerte.

Az Európa-bajnoki győzelem után a motivációval természetesen nem volt probléma. Inkább az jelentette a kihívást, hogy a két verseny között mindössze egy hét volt. Ilyenkor az idő hihetetlenül gyorsan elszalad, és máris újra színpadra kell állnod.

Mekkora szerepe van a sikereidben az edződnek, Németh Istvánnak?

Szerintem az egyik legfontosabb dolog az edző és a versenyző közötti kölcsönös bizalom és őszinteség. Enélkül nagyon nehéz hosszú távon együtt dolgozni és komoly eredményeket elérni.

István volt az aki első magyar férfi testépítőként elöször jutott el a Mr. Olympia színpadára Amerikában. Ebben a sportban ez jelenti a csúcsot. Hatalmas tapasztalattal és tudással rendelkezik, folyamatosan mutatja a helyes irányt, nekem pedig az a feladatom, hogy maximálisan végrehajtsam, amit kér.

Nagyon fontos számomra a köztünk lévő bizalom. Tudom, hogy teljes mértékben ráhagyatkozhatok, és úgy érzem, a lehető legjobb döntés volt vele elkezdeni a közös munkát. A jövőben is vele szeretnék tovább dolgozni.

Kívülről sokan csak a színpadi formát és az eredményeket látják. Milyen lemondásokkal jár valójában egy versenyfelkészülés?

Rengeteg lemondással jár. A versenyfelkészülés gyakorlatilag az egész napodat meghatározza: szigorúan tartod az étrendet, előre készíted az étkezéseidet, edzel, dolgozol, közben pedig a pihenésre és a regenerációra is figyelned kell.

És ez nem csak a verseny előtti diétáról szól. Éveken át következetesen kell edzeni és megfelelően étkezni ahhoz, hogy olyan fizikumot építs fel, amivel érdemes színpadra állni.

A mostani időszakot nevezhetjük egyfajta visszatérésnek, vagy inkább egy új kezdetnek?

Én inkább kezdetnek nevezném, mint visszatérésnek. Most érzem először igazán azt, hogy jó úton haladok a céljaim felé. Már több versenyen is indultam, és jó néhány év van mögöttem ebben a sportban, de úgy érzem, mostanra kezd igazán összeállni minden ahhoz, hogy komolyabb eredményeket érjek el.

Mi a következő nagy cél? Meddig szeretnél eljutni a testépítésben?

A következő nagy célom a profi státusz megszerzése. Szeretnék egyszer profi testépítőként versenyezni, és hosszabb távon akár ebből megélni. 

Szerintem kevés jobb dolog van annál, mint amikor az ember abból élhet, amit igazán szeret csinálni.

A következő versenyem 2026. október 17–18-án lesz Budapesten, a Fitparádén. Ez egy profi kvalifikációs verseny is, tehát lehetőség nyílhat arra, hogy megszerezzem a profi státuszt. Ha ez sikerülne, azzal egy nagyon nagy álmom válna valóra.

Alex története jó példa arra, hogy a sport nemcsak eredményekről és dobogós helyezésekről szól, hanem kitartásról, önfegyelemről és tudatos életmódról is. Az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a célokért végzett következetes munka hosszú távon nemcsak a testet, hanem a jellemet is formálja. Alex pályája pedig a fiatalabb generáció számára is azt üzenheti: tehetségre szükség van, de valódi eredményeket elsősorban kemény munkával, türelemmel és kitartással lehet elérni.

Dian Csaba

Az interjú eredeti, rövidített változata a Honti Lapokban jelent meg