ZSÍR

Európai óriásprojektek nyomában 2024. jan. 20.

A világ első hajóalagútja, egy korszerű reptérfejlesztés és egy nagyszabású metróbővítés formájában három óriási beruházás ígér radikális változásokat kontinensünk közlekedési hálózatában.

Stad Ship Tunnel, Norvégia

A Stad Ship Tunnel a világ első hajóalagútja, amelyet előreláthatólag 2026-ban adnak majd át. A projekt célja, hogy átvágja a Stad-félszigetet, lehetővé téve a kisebb és óriási hajók számára egyaránt, hogy elkerüljék Norvégia partjainak egyik legveszélyesebb szakaszát, a Stadhavet-tengert, az Északi- és a Norvég-tenger találkozási pontját. A félsziget az egyik legkevésbé védett terület, hiszen nincsenek olyan szigetek a közelében, amelyek megóvnák az időjárás viszontagságaitól. Egyes történelmi feljegyzések szerint még a vikingek is inkább áthúzták a hajóikat a szárazföldön, hogy ne kelljen áthajózniuk ezen a szakaszon.

A projekt összköltségét 272 millió dollárra becsülik, és nagyjából naponta 120 hajót lesz képes fogadni. 

A hajóalagutat a félsziget legkeskenyebb részén alakítják ki robbantásos módszerrel.

A Frankfurti repülőtér kibővítése, Németország

Németország legforgalmasabb repülőterén több mint 70 millió ember fordul meg évente. A Frankfurti repülőtér továbbá Európa legforgalmasabb légiáru-szállító reptere is, ugyanis évente körülbelül 2 millió tonnányi áru halad rajta keresztül. 2005-ben a kormány megszavazta a reptér kibővítését, amelynek előzetes költségvetését 5,7 milliárd dollár összegben határozták meg. A projekt első lépésében a reptér legöregebb terminálját újították fel, amely így immár héttel több repülőgépet képes fogadni, ez pedig összesen nagyjából 6 millióval több utast jelent évente.

Ugyanezen projekt második lépése egy új, 2,8 km hosszú kifutópálya kialakítása volt, amely egy évvel a terminál felújítása előtt, 2011-ben fejeződött be. Az új kifutó jelentősen növeli a reptér kapacitását, ugyanis lehetővé teszi, hogy egyidőben két repülőgép is leszállhasson.

A reptér kibővítésének harmadik lépése egy vadiúj terminál építése volt, amelynek 2015-ben estek neki, és nagyjából 1,1 milliárd dollárba kóstál majd. 

Az új létesítmény évente nagyjából 19 millióval fogja növeli a reptér utasbefogadó-képességét, és az átadása 2026-ban várható.

Grand Paris Express, Franciaország

A párizsi metróban naponta nagyjából 4 millió ember fordul meg, így a világ legforgalmasabb metróvonalainak egyike. Ha már a legeknél tartunk, a francia főváros a közlekedési dugók terén is az élen jár, így nem csoda, hogy a kormány úgy döntött, 38 milliárd dollárt pumpál a tömegközlekedés fejlesztésébe.

A grandiózus projekt keretén belül négy új metróvonallal bővítik Párizs föld alatti hálózatát, és két meglévő metróvonalat terveznek kiszélesíteni. 

Számszerűsítve ez 200 km-nyi új metróvonalat és 68 új megállót jelent. 

A munkálatok 2015-ben kezdődtek, és várhatóan csak 2030-ban fejeződnek be.

Sárai Erika

Nyitókép: www.theb1m.com