LIBERNYÁKULUM

Ez a harc lesz a végső? 2025. márc. 5.

Aki ebben a rohamtempóban, óráról-órára változó háború és béke tele regényben még el tud igazodni, kiismeri magát, az tényleg megérdemel egy akciós télapóból átcsomagolt húsvéti csoki nyuszit, amelyekkel már telenyomták az üzleteket, ha valaki esetleg nem tudná, hogy a Húsvét, az a csoki nyuszi miatt van, aki majd hozza a tojásokat. 

Pedig képletesen, és a valóságban is nagyban hasonlít a Húsvét misztériuma a mai életünkre, a mostani világra amiben élünk. Az öldöklő háború, a halál, az emberiség keresztre feszítése a szemünk előtt zajlik. 

És valóban ideje van a Feltámadásnak, mindennel együtt, amit egy keresztény, hívő ember számára jelent. Mert akinek nem jelent semmit, annak a keresztre feszítés ténye is közömbös.

Némi kardcsörgetés, néhány díszkör megfutása a szabadkőműves páholyok körül, és némi vállveregetés és biztató ,,örök időkre, de legalább száz évig Ukrajnával” felhímzett és telesírt sárga-kék zászlóanyás zsebkendő lengetés után osztottak és szoroztak a globalisták, és az alapiskola első osztályában már megtanulható, elsajátítható matematikai műveletek gyorstalpalóját elvégezve, úgy néz ki, hogy az urán elnök rájött, hogy Amerika nélkül, Amerika ellen, olyan gyorsan bevégezheti, mint a legrövidebb magyar népmese, a félelmet nem is merő juhásszal.

Amely így szól: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász. Egyszer megkérdezték Tőle. Te juhász, ismered te a félelmet? Nem ! –mondta a juhész, és a mese ezzel véget is ért. 

Mert ha a juhász a félelmet ismerte volna, az én mesém is tovább tartott volna. 

Az persze csak illúzió, hogy a múlt pénteki washingtoni hatalmas diplomáciai fiaskó után az ukrán Zongorszkij nem létező lelkét valóban megérintette volna a tartós béke szele, vagy pláne igénye. 

Sokkal inkább a keresztre feszítés árnyéka vetülhetett a reggeli tükörre amikor belenézett, meg a realitás, hogy a támogatottsága szeretett országában, nem a tartós béke hanem a tartós tej szintjén van, 3,5% -on. Végül is mindegy. 

Levelét megírta, vagy megíratták vele, ami a cél szempontjából, hogy hajlandó azonnali tűzszünetről, fegyvercsendről, és a békéről is tárgyalni Oroszországgal Amerika közvetítésével, mindegy. 

Úgy néz ki, legalábbis még ma reggel, hogy lehet béke és fegyvercsend Húsvét előtt. 

Hogy ehhez mit szól a véresszájú európai plebsz, az majd a mai Macron –Orbán találkozón Párizsban már formálódik, és a holnapi Európai Tanács csúcson kiderül Brüsszelben. 

Persze lehet, hogy ez a történet is tényleg olyan lesz, mint a legrövidebb magyar népmese a a félelmet nem ismerő juhászról, da hát adjunk neki egy esélyt. 

Azt ugyanis nehezen tudom elképzelni, hogy a brüsszeli elit három nap alatt fordulna 360 Annabénai fokot, és szerintem a bukásuk beismerésének tényét a hangjuk erejével, és saját maguk és egymás hergelésével fogják elnyomni, amiben a világ jelenlegi legnagyobb kaliberű politikai zsenijei, törpeuszkárjai, mint Donald Tuskó, a cseh Fiala, vagy a finn ,,Karnevala” lesznek a hangadók. 

De bárhogyan is lesz, már nem tudják a lóba visszalapátolni azt a mondatot, amit Zongorszkij leírt, és amit a szovjet, kommunista idők párttitkárai előtt hűségesküt tevő szocialista aparatcsikok is megirigyelhetnének, miszerint: ,,Készen állunk arra, hogy Trump elnök erős vezetése alatt dolgozzunk a tartós béke eléréséért.” 

Ne feledjük, hogy ezt ugyanaz az ember írta, aki még pénteken a Fehér Házban, az ukrán ,,szuka” szlogennel tisztelte meg az USA elnökét. 

A fordítással most nem bajlódnék. A liberális nyáladzás és fetrengés még eltart egy darabig minden bizonnyal. 

Az erős Európa, fegyverkezzünk fel, de azonnal, és még több pénzt a fegyveriparnak jelmondatok a tartós béke érdekében még napirenden lesznek sokáig a gazdasági romokban fetrengő Európai elit asztalán. 

Még Ursula nincs már Leyyebb, Ukrajna teljes szívből való támogatásának (nem bánjuk a szívét, csak a pénzünket hagyja békén) Veszta szüzeket megidéző ömlengései ,,selyemsuttyként” körbelengik a sebeiket nyalogató csahos ebek etetőtáljait. 

Még elszórt, és fölöslegesen elégetett euró milliárdok tüzénél lesz közös szalonnasütés, de már látszik valami fény az alagút végén, és csak remélni tudjuk, hogy nem az esti Berlini gyorsvonat lesz az, ami szembejön. 

Már többször leírtam, de újra csak megismétlem önmagamat, hogy a helyzet nem rózsás, de legalább reménytelen, mert a gonosz, a Sátán kiszabadult, rászabadult a világra, és egykönnyen nem elijeszthető a béke szelével, és csak úgy szép szóra, vagy kérésre nem húzódik vissza a pokolba. 

Szükségünk lesz hozzá a békeszerető, keresztény emberek hitére, imáira, a gonosz lelkek megtisztítására, a megértésre. 

S bár úgy néz ki, hogy az emberiség, talán most megnyerhet egy csatát, de ne feledjük: nem ez a harc lesz, a végső!