TE BUZERANT!

Ezt nem lehet félreérteni: Paks II. megkapta Brüsszelből a selyemzsinórt 2026. aug. 17.

Komoly vádakkal néz szembe a Roszatom. A Politico titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra. Az El-Dabaa atomerőmű ugyanazzal a technológiával épül, mint Paks II. Magyar Péter korábban többször is elmondta, hogy a kormány felülvizsgálja a paksi projektet. A befolyásos uniós lapban megjelent cikk ürügyként is értelmezhető arra vonatkozóan, hogy az oroszokat kitegyék az Európai Unión kívülre.

A magyarországi a Paks II atomerőművet építő, orosz állami irányítás alatt álló vállalatot biztonsági, védelmi és mérnöki hiányosságokkal vádolják egy másik, egyiptomi projektje kapcsán, amely beruházásnál ugyanazt a technológiát alkalmazza, mint a paksi bővítés során is.

A Politico birtokába jutott belső dokumentumokból az derül ki, hogy egy június 4-i keltezésű, bizalmas minősítésű, a Roszatom egyik vezetőjének címzett levélben az egyiptomi Atomerőművi Hatóság (Nuclear Power Plants Authority) több reaktorblokkot érintő hibákról, valamint a nukleáris biztonsági kultúra megsértéséről számol be az El-Dabaa atomerőmű építésével kapcsolatban. A levél a projekt egyik tisztviselője részéről szándékos gondatlanságot is említ.

A lap szerint a szóban forgó dokumentumcsomag korábban soha nem került nyilvánosságra. A csomag olyan bizalmas vállalati dokumentumokat is tartalmaz, amelyek építési késedelmekről és mérnöki aggályokról számolnak be a Roszatom saját projektfelülvizsgálatai alapján.

Miután Oroszország 2022-ben megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját, és Európa átfogó szankciókat vezetett be az országgal szemben, a Roszatom igyekezett meggyőzni az európai kormányokat arról, hogy továbbra is megbízható és hozzáértő szereplője a nukleáris energiapiacnak. A biztonsági szabályok megsértésével kapcsolatos vádak azonban tovább erősíthetik a Kreml ellenőrzése alatt álló vállalat európai uniós tevékenységével kapcsolatos, már eddig is meglévő aggályokat.

Komoly gondok az épülő egyiptomi atomerőműnél

A dokumentumok kapcsán a Politiconak küldött nyilatkozatában a Roszatom közölte, hogy a nukleáris biztonság legmagasabb szintű követelményeit tartja szem előtt, és ezeket az El-Dabaa atomerőmű építésének teljes időtartama alatt betartotta. A vállalat nem kívánt nyilatkozni arról, hogy megkapta-e az egyiptomi Atomerőművi Hatóság levelét, illetve az abban megfogalmazott panaszokat. Az egyiptomi hatóság a Roszatommal folytatott kommunikációjára vonatkozó többszöri megkeresésre sem válaszolt. Válaszukban kiemelték, hogy az El-Dabaa egyik reaktorblokkjához kapcsolódó közelmúltbeli ünnepségen orosz, egyiptomi tisztviselők mellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tisztviselői is részt vettek.

Mostafa Madbouly egyiptomi miniszterelnök júliusban arról beszélt, hogy várakozásai szerint az El-Dabaa mind a négy reaktorának építése 2030-ra befejeződik, az első blokk pedig 2028-ban kezdheti meg a villamosenergia-termelést. A létesítménybe nukleáris üzemanyagot egyelőre nem szállítottak.

Magyar szempontból azért különösen érdekes a beruházás, mert a Roszatom egyiptomi erőműve ugyanazt a technológiát alkalmazza majd, amely a Paks II. projekt alapját is képezi. A Kreml támogatását élvező magyar nukleáris bővítés korábban rendszeres feszültségforrás volt Magyarország és az Európai Bizottság között. Az EB a Politiconak úgy nyilatkozott, hogy nem volt tudomása a bizalmas dokumentumokról és az azokban szereplő állításokról. Hozzátették, hogy bár a Bizottság figyelemmel kíséri a projekt fejleményeit, a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdések az érintett uniós tagállam felelősségi körébe tartoznak.

A Paks II. projektet Magyarország akkori miniszterelnöke, Orbán Viktor hagyta jóvá 2014-ben. A projekt kivitelezési munkálatai idén februárban kezdődtek meg.

A Kreml ellenőrzése alatt álló vállalat Törökországban és Kínában is részt vesz atomerőművi projektekben. Németországot eközben bírálatok érték amiatt, hogy júliusban jóváhagyott egy megállapodást, amely lehetővé teszi a Roszatom egyik leányvállalatának, hogy közreműködjön egy alsó-szászországi üzemben gyártott nukleáris fűtőelemek előállításában. A német kormány közlése szerint a megállapodás szigorú nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett valósul meg.

Betonhiba, eltussolás, alkoholfogyasztás

Teljes üzembe helyezését követően az El-Dabaa komplexum négy, orosz tervezésű nukleáris reaktorblokkból áll majd, az egyiptomi nukleáris hatóság felügyelete alatt. A hatóság Roszatomnak küldött levelében az intézmény egyik tisztviselője azt írta, hogy a még építés alatt álló reaktorblokkoknál már most hibák jelentkeztek.

„Ismét súlyos betonhibák jelentkeztek, többek között üregek a 4. blokk fémburkolata mögött; hibák az 1., 2. és 3. blokk alaplemezeiben, amelyek kijavítása egy évet vett igénybe; valamint hibák a 4. blokk reaktorépületének hengeres falában kialakított cellás szerkezetben” – áll a levélben.

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a betonozást nem a Roszatom végzi, hanem egy másik vállalat. Ez a paksi projektnél is így történik.

Az egyiptomi hatóság ezt követően azzal vádolja a Roszatomot, hogy megtévesztő módszerekkel és fiktív munkákkal próbálja igazolni, hogy az erőmű építése már több mint 50 százalékban elkészült, miközben álláspontjuk szerint a helyszíni szemrevételezés egyértelműen azt mutatja, hogy sok helyen még mindig a felszín alatti építési szakaszban vannak.

Az egyiptomi hatóság állítása szerint a Roszatom emellett olyan szakszerűtlen munkahelyi kultúrát tart fenn, amelyben dolgozókat „tiltott alkoholtartalmú italok” birtoklásán értek a munkaterületen. Kiemelték, hogy az építési területen készített fénykép és videó is megjelent a közösségi médiában, ami kedvezőtlenül befolyásolta a projekt megítélését. A levél ezen kívül egy súlyos munkahelyi balesetről is beszámol, amelynek során egy dolgozó nyílt törést szenvedett, majd – ahelyett, hogy megfelelően felszerelt mentőautóval szállították volna el – titokban egy magángépjárművel vitték el a helyszínről. Az egyiptomi hatóság állítása szerint mindezt amiatt, hogy eltussolják az esetet.

A Roszatom mindkét projektje késésben lehet

A Politico által megvizsgált további négy belső Roszatom-dokumentum több ponton is alátámasztja az egyiptomi hatóság aggályait: késedelmekről, kivitelezési minőségi problémákról és projektirányítási hiányosságokról számolnak be. A Roszatom egyik, 2025-ben belső használatra készített auditjelentés-tervezete arra figyelmeztetett, hogy jelentős a kockázata annak, hogy a vállalat nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségeit.

A dokumentum azt is előrevetítette, hogy az El-Dabaa első reaktorblokkjának előzetes ütemterve akár 18 hónapot is csúszhat: 2028 szeptemberéről 2030 márciusára. A dokumentumokban szereplő állítások árnyékot vetnek a magyarországi Paks II. projektre is, és várhatóan tovább erősítik a brüsszeli aggályokat azzal kapcsolatban, hogy kritikus európai infrastruktúrát bízzanak egy orosz vállalatra.

A 2007-ben alapított Politico egy elég fajsúlyos kiadványnak számít, így nem véletlen, hogy ez ott jelent meg ez a terjedelmes anyag, hiszen ez megalapozza, hogy valamiféle üzenetértéket hordoz magában a cikk.

A Világgazdaság a nyilvánosságra került fejlemények kapcsán megkereste a Roszatomot és a Miniszterelnökséget is. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Magyar Péter nem mondta ki, de szíve szerint leállítaná a Paksi Atomerőmű bővítését: lehet, hogy végleg befellegzett Paks 2-nek

Éles üzenetváltás rajzolódik ki a Paks II. Atomerőmű körül: miközben a Roszatom vezérigazgatójának friss közlése szerint a beruházás felgyorsult és a projekt a magyar megrendelővel egyeztetett terv szerint halad, így minden további csúszás az ország fejlődésére és a lakosság jólétére is hatással lehet, Magyar Péter miniszterelnök múlt pénteki sajtótájékoztatóján teljes körű átvilágításról beszél, és azt állítja, hogy a projekt költségei már az eredeti összeg duplájára rúghatnak.

A kormányfő szerint a határidők biztosan nem tarthatók. Magyar Péter a sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy bár a Roszatom vezetőjének friss állításaival még nem találkozott, de erős kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az orosz vállalat valóban az Orbán-kormánnyal kötött megállapodásnak megfelelően halad.

Hangsúlyozta, hogy a Paks II. teljes körű átvilágítása zajlik, és szerinte a költségek már az eredeti összeg duplájára rúghatnak. „Ha tartották volna a szerződést, akkor 2024-ben már működnie kellett volna Paks II.-nek” – fogalmazott a miniszterelnök.

Szavait nehéz másképp értelmezni, minthogy akár az is benne van a pakliban, hogy végül szerződést bont az állam a Roszatommal.

Forrás: vg.hu