LIBERNYÁKULUM

Fekete kifestő 2023. máj. 22.

Mit is értünk a címben felvázolt alatt az új kifejezés alatt? Amikor az egyes stúdiók és művészek úgy döntenek, hogy ismert karaktereket átfestenek önkényesen afroamerikainak, hogy ezzel a korszellemhez igazodjanak.

Már egy ideje megszokhattuk, hogy minden filmes projektben megjelenik egy nagy csokor LMBTQ+ karakter, és már egy ideje az is tart, hogy jól ismert karaktereket „újraterveznek“, mégpedig afroamerikaiként. Gondolhatunk itt enyhébb esetekre is, mint például a Netflix Bridgertonja, ahol nem konkrét személyt alakítottak át, hanem kitaláltak egy új nemesi családokat, akiket aztán teljesen anakronisztikus módon beillesztettek a viktoriánus Angliába, de mára már Ariel és Csingiling – az ismert meseszereplők – is afroamerikaiak lettek. (És még ne is beszéljünk a Kleopátra-botrányról, ami miatt most Egyiptom kerül le a Netflix térképéről.)

Nem ott van a kutya elásva, hogy a gyerekek új, afroamerikai példaképeket kapnak, mert ebbe nincs miért belekötni, hanem ott, hogy nem új meséket, karaktereket találnak ki, csak átszinezik a jól ismert dolgokat.

Most ha gyerekfejjel gondolkodunk, bemegyünk egy játékkereskedésbe, gyermekruha üzletbe, találunk kismillió arieles és csingilinges terméket, mondhatni, már messziről felismerjük, beazonosítjuk őket. Szinte már beépültek ezek az ikonok úgy a tudatunkba, társadalmunkba, ahogy az is, hogy néz ki a Mikulás. 

Mi történik most? Mi várható? Lesz Ariel 1 és Ariel 2, vagy lesz az idősebb és ifjabb, a retró és menő? Vagy hogyan is kéne ezt elképzelni? Nem kis keveredést okoznak az ilyen kérdések, és nem szeretnék a szülők helyében lenni, akik most az Ariel-mániás kislányukat, aki mondjuk még egy babát is szorongat a kezében, elviszik erre a modern valamire. Hogyan fogják megértetni vele, hogy miért nincs piros haja és miért más a bőre színe a világszerte ismert hableánynak?

Annyi kreatív művész él a nagyvilágban, nem tudnak kitalálni valami új történetet? 

Új hercegnőt? Ha visszagondolunk a Hercegnő és a békára, ott majdnem sikerült. Egy zseniális rajzfilmről van szó, csak címet adtak volna neki mást, és máris egy teljesen új történetet kapunk, aminek nincs semmi köze a klasszikushoz. 2009-ben még nem volt meg ehhez a kurázsi, de most már lassan tizenöt évvel később el lehetne kezdeni! Elő a papírt, tollat, színesceruza-készletet, és 

teremtsék meg a saját világukat, a miénket meg hagyják békén.

(Ennek is lehet veszélye, nemhogy aztán a „fejlett nyugat“ vérszemet kap, és ahelyett, hogy ezzel foglalkoznának, rögtön átugranak a meleg hercegekre és a nonbináris lovagokra. Úgyhogy azért legyünk résen! )