LESZ, LESZ, LESZ

Felavatták Hegedűs Loránt szobrát a református zsinati székház kertjében 2026. ápr. 27.

Hegedűs Loránt református püspök egyszerre volt a tudományokban jártas és azok összefüggéseit felismerő reneszánsz gondolkodó és hitvalló ember – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az író, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke szobrának avatásán szombaton Budapesten, a református zsinati székház kertjében.

Semjén Zsolt kiemelte: Hegedűs Loránt úgy volt a teológia tudósa, hogy egyúttal hitvalló módon prédikált, prédikációi egyszerre „ragadták meg az értelmünket”, és gyújtották „lángra a szívünket”.

Hozzátette: a református püspök sajátos küldetése volt annak tudatosítása, hogy Jézus Krisztus evangéliuma egyetemes, érvényes mindenhol és mindig. Mert az evangélium egyetemességének megtagadása lenne azt gondolni, hogy a kinyilatkoztatás csak a templom falai között vagy csak a teológiára érvényes.

Semjén Zsolt kitért arra: Hegedűs Loránt elismerte a tudományok autonómiáját, ugyanakkor mindig hangsúlyozta, hogy a tudomány autonómiája soha nem az erkölcstől való autonómia. A résztudományokat mindig a teológia egészében helyezte el. Ezért – Semjén Zsolt értékelése szerint – a református püspök legsajátosabb mondata, hogy végső soron minden kérdés az Isten-kérdésig radikalizálódik és Istenben találja meg végső értelmét.

A miniszterelnök-helyettes méltatta Hegedűs Loránt hazaszeretetét, amelynek sajátos üdvtörténeti távlata volt. Jézus Krisztusban minden nép, így a magyar nép története is üdvtörténetté vált – mondta. Hozzátette: Hegedűs Loránt vallotta, hogy amikor a magyarság megmentését szolgáljuk, akkor végső soron Isten tervén és a saját üdvösségünkön is munkálkodunk.

Tehát a nemzethez és az egyházhoz való kötődés nem, hogy nem áll szemben egymással, hanem egymásra mutat

– mondta Semjén Zsolt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: Hegedűs Loránt teremtette meg a református egyház rendszerváltoztatás utáni létének kereteit és az egyház közfeladatokban való újbóli szerepvállalásának alapjait.

Felidézte: Hegedűs Loránt abban az évben kezdte meg lelkészi tanulmányait, amikor kiteljesedett a kommunista diktatúra Magyarországon. Olyan idők voltak ezek, amikor mindenkinek, aki egyházi szolgálatra tette fel az életét, számolnia kellett azzal, hogy minden napját megfigyelés alatt fogja tölteni, megpróbálják beszervezni és megtörni, és ha ez nem sikerül, börtönbe zárhatják vagy megnyomoríthatják.

De Hegedűs Loránt hitben gyökerező bátorságával tudta, hogy az általa hirdetett evangélium igazsága felette áll bármely diktatúra világi hatalmának

– fogalmazott.

Gulyás Gergely kiemelte,

Hegedűs Loránt a rendszerváltoztatáskor még nagyobb feladatra vállalkozott: arra, hogy a Dunamelléki Egyházkerület püspöke és a református egyház zsinatának lelkészi elnöke lesz, és új utakra vezeti 40 év ateista, kommunista diktatúra után a református egyházat.

Tudta, hogy az átmenet nehéz évei egyedülálló és csak egyszer kínálkozó lehetőséget kínálnak az újjáéledő egyházaknak. Ezért harcolt hősiesen a református ingatlanok visszaadásáért, ezért szervezte újra az egyházi oktatást, alapította meg a Károli Gáspár Református Egyetemet, épített templomokat és közösségeket határokra való tekintet nélkül – sorolta a miniszter, a néhai püspök vitathatatlan érdemeként említve a református nemzetegyesítést.

(Forrás: MNO/Vadak)