7832
Ferenc pápa halála miatt elhalasztják Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását
2025. ápr. 22.
Az új pápa megválasztásáig elhalasztják Bódi Mária Magdolna szombatra tervezett boldoggá avatását - közölte a Veszprémi Érsekség.
Udvardy György veszprémi érsek közleménye szerint az egyház most gyászol, készül Ferenc pápa temetésére és imádkozik.
Ezért - és "az ilyenkor érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően - nincs mód arra, hogy a pápa személyéhez kötődő liturgikus eseményeket megünnepeljék. Így Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási szertartására sem kerülhet sor április 26-án".
A veszprémi érsek hozzátette: a pápa halála nem érinti a boldoggá avatás tényét, sem a dekrétum hitelességét. A boldoggá avatásra az új pápa megválasztását követően, egy új, remélhetőleg közeli időpontban kerülhet sor, az eredetileg tervezetthez hasonló körülmények között.
Udvardy György köszönetet mondott annak a 10 ezer embernek, aki regisztrált a boldoggá avatási ünnepségre, és aki szolgálatával készült az eseményre. Jelezte, az előkészítés munkálataiban továbbra is nagy szükség lesz az önkéntesek munkájára.
Tiszteletreméltó Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten, szegény uradalmi cseléd szülők gyermekeként. A szülők nem köthettek házasságot, így Bódi Magdolna „törvénytelen”, házasságon kívül született gyermek volt, két testvérével együtt. Szülei nem kaptak, így nem is tudtak vallásos nevelést adni.
Magdi ennek ellenére elsőáldozó lett, ami után Jézus iránti elkötelezettsége fokozódott. Szeretett olvasni, ezért folyamatosan kért és kapott kölcsön könyveket a plébániától, így komoly teológiai tudásra tett szert. Tizenhét esztendős volt, amikor Balatonfűzfőn népmissziót tartottak. Ekkor kezdett megvilágosodni előtte, hogy egészen Jézusé akar lenni. Szerzetes szeretett volna lenni, de ebben egyházjogilag törvénytelen származása akadályt jelentett.
A második világháború idején a nők sorsáról aggasztó híreket hallott, ezért tisztaságuk megvédésére buzdította nőtársait, és elhatározta, hogy élete feláldozása árán is megtartja Jézusnak tett szüzességi fogadalmát.
A szovjet csapatok 1945. március 23-án érkeztek Litérre. Az asszonyok az óvóhely lejáratában tartózkodtak, amikor két fegyveres szovjet katona odament. Egyikük a bunkerban megtámadta a társait védelmező Magdit. A lány ellenállt, és a katonától megszabadulva menekülni igyekezett, miközben a bunker lejáratánál a többieket figyelmeztette: „Annuska, meneküljön, mert magán lesz a sor. Én már meghalok… Édesanyám, menjenek innen, én most már meghalok.” Közben a túlsó kijáratnál megjelent a katona, akinek a szeme alatt vér szivárgott, a lány védekezésének nyoma. Magdit az udvaron meglátva azonnal lőtt. Beszámolók szerint hat lövés fúródott a lány hátába, az első lövésnél megállt, a második lövésnél két karját az ég felé tárta, majd összezárta e szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” Majd a zsebében lévő rózsafüzért szorította meg. Az utolsó golyó szíven találta.
Halála után két héttel szülei szentségi házasságot kötöttek, és életük végéig vallásosan éltek.
mti/Magyar Kurír
Piros 7es