ILLIBERÁLIS

Fico bekeményített a NATO-főtitkár előtt: Szlovákia légvédelmet kér, de Ukrajnát nem fegyverzi tovább 2025. nov. 19.

Miközben Európa egyre nagyobb nyomást gyakorol a keleti tagállamokra az ukrajnai háború további támogatása érdekében, Pozsony ismét világossá tette: Szlovákia szuverén állam, amelynek elsődleges feladata a saját biztonságának garantálása. Robert Fico miniszterelnök keddi tárgyalásán a NATO főtitkárával, Mark Ruttével egyértelműen kijelentette: Szlovákia megerősített légvédelmet vár a szövetségtől, ugyanakkor továbbra sem hajlandó az állami készletekből fegyvereket küldeni Ukrajnának. 

Robert Fico miniszterelnök kedden a pozsonyi kormányhivatalban fogadta a NATO főtitkárát, Mark Ruttét, akivel munkavacsora keretében tárgyalt a következő hetekben esedékes NATO-csúcs előtt. Rutte látogatása regionális körútjának része volt, célja pedig a biztonságpolitikai egyeztetés a szövetségesekkel.

A megbeszélés központi témája a Szlovákia és a NATO közötti együttműködés, valamint az ukrajnai háború alakulása volt. Fico a találkozón egyértelműen kérte a NATO-főtitkártól: Szlovákiának sürgősen szüksége van a légvédelmi kapacitások megerősítésére.

A jelenlegi kormánykoalíció hosszú ideje hangsúlyozza, hogy az előző szlovák kabinetek hibát követtek el, amikor jelentős haditechnikát adtak át Ukrajnának.

A MiG–29-es vadászgépektől az S–300-as és Kub légvédelmi rendszerekig számos eszköz került Kijevhez, így Szlovákia saját légvédelme gyakorlatilag kiüresedett.

Ennek következménye, hogy ma a szlovák légteret kizárólag NATO-szövetségesek védik az úgynevezett Air Policing program keretében. Ez a helyzet csak akkor változik, amikor Szlovákia teljes állományban átveszi és üzembe helyezi az új F–16-os vadászbombázókat.

A miniszterelnök a találkozón megismételte határozott álláspontját: Szlovákia nem küld fegyvereket Ukrajnának az állami készletekből. Ezt a gyakorlatot Fico kormánya már hivatalba lépésekor megszüntette.

A kereskedelmi fegyverügyletek azonban továbbra is engedélyezettek, és a szlovák hadiipar időközben jelentősen bővítette kapacitásait, különösen a lőszergyártás terén.

Fico Ruttének egyértelműen jelezte: Szlovákia szuverén joga eldönteni, milyen szerkezetű és ütemű katonai kiadásokat vállal. 

A jövő évi költségvetésben az ország a GDP 2 százalékát fordítaná védelemre – ez a NATO által előírt minimumszint.

Az idei NATO-csúcs radikális irányváltást hozott: a tagállamok 2035-ig a GDP 5 százalékára emelnék a védelemmel kapcsolatos kiadásokat. A szövetség szerint erre az orosz fenyegetés miatt van szükség, hiszen Európának az elmúlt évtizedek legfeszültebb biztonsági helyzetével kell szembenéznie.

Szlovákia számára a következő évek nagy kérdése, hogy miközben anyagilag és katonailag egyaránt nehéz helyzetbe került képes lesz-e megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

A találkozó üzenete egyértelmű: Pozsony immár saját érdekei mentén alakítja biztonságpolitikáját – akár tetszik ez Brüsszelnek, akár nem.