
CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Fico és Danko újabb csörtéje
2025. júl. 1.
Röviden összefoglalva: szlovák szuverenitás kontra brüsszeli bólogatás
Robert Fico szlovák kormányfő és koalíciós partnere, Andrej Danko, az SNS elnöke nemrégiben látványos szócsatát vívott, amelynek középpontjában Ukrajina EU-s tagsága áll.
A brüsszeli csúcstalálkozón 26 tagállam, köztük Szlovákia, támogatta Ukrajina európai perspektíváját, ám Magyarország, hűen szuverenista álláspontjához, egyedüliként nemet mondott.
Danko, aki láthatóan a magyar állásponttal szimpatizál, éles kritikával illette Ficót, mondván, Szlovákiának inkább Budapest mellé kellett volna állnia, mintsem a brüsszeli fősodorhoz igazodnia.
Fico válaszul a Facebookon lamentált, hogy koalíciós társa helyett támogatást várna, nem „értelmetlen gyalázkodást”.
Hát, én meg több konzekvenciát és kevesebb alibizmust várnánk tőle...
Danko szerint a szlovák lakosság többsége nem kér Ukrajina EU-s tagságából.
Azt is kimondta, hogy a kijevi vezetés érthetetlen módon az ország nyersanyagkincseit átjátszotta az Egyesült Államoknak, majd feltette a jogos kérdést: „Brüsszel majd az amerikai cégeket fogja dotálni?”
Továbbá azt is megjósolta, hogy Ukrajina EU-s tagsága NATO-csatlakozást hozna, ami szerinte óriási biztonsági kockázat.
Szerintem is az.
Ironikus, hogy miközben Fico a szlovák nemzeti érdekek brüsszeli harcosaként tünteti fel magát itthon, Danko szerint Brüsszelben épp a szlovák szuverenitást áldozza fel a globális érdekek oltárán.
Ebben a kijelentésben is van egy hangyaf@sznyi igazság...
A helyzet pikantériája, hogy Danko kritikája nem csupán Ukrajnáról szól, hanem egy mélyebb szuverenista aggodalmat is tükröz.
A szlovák-magyar tengely gondolata a kapitány úr szerint nem kicsit csábító, hiszen Orbán Viktor politikája évtizedek óta a nemzeti érdekek zászlaja alatt zajlik. Ficonak pedig Danko szerint döntenie kell: a brüsszeli elvárásokhoz igazodik, vagy a szuverenista úton marad, ahogy azt a koalíciós partnere, az SNS sürgeti.
Szerinte kérdéses, hogy Szlovákia így képes lesz-e megőrizni önállóságát, vagy csak bólogató kiskutyaként követi az EU és Washington diktátumait?
Spoiler: nem!

Rudenz Ulrich
