CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Fordul a világ: a keresztényeket megelőzték a muszlimok a bécsi iskolákban
2025. szept. 1.
Néhány éve még kiegyensúlyozott arányokról számoltak be az osztrák lapok, mára viszont látványosan megváltozott a helyzet a bécsi iskolákban: jóval több a muszlim gyerek, mint a keresztény.
Az Integrációs Alap friss adatai szerint három bécsi kerületben a nem német anyanyelvű tanulók aránya már a 70 százalékot is megközelíti. Még a legjobb helyzetben lévő kerületekben is a diákok ötöde-negyede idegen anyanyelvű. Ez az átalakulás már nem csak Bécsre korlátozódik: Vorarlbergben és Salzburgban is egyre erősebb a muszlim jelenlét az iskolákban.
A 2024-es adatok szerint Ausztriában a 19 év alatti fiatalok csaknem 30 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik. Bécsben a legmagasabb ez az arány, 54,2%. A mintegy 518 ezer fiatal közül harmaduk külföldön született, kétharmaduk pedig már Ausztriában, de bevándorló szülők gyermekeként.
A születési ország szerinti bontásban a szíriaiak vezetik a listát (28 503 fő), utánuk az ukránok, a németek, a románok és a magyarok következnek.
A vallási hovatartozásban is egyértelműen látszik a fordulat: a bécsi állami iskolákban a diákok 41,2 százaléka iszlám vallású, míg a keresztények összesen 34,5 százalékot tesznek ki (17,5% katolikus, 14,5% ortodox, 1,7% evangélikus). A vallás nélküliek aránya 23 százalék.
Az iskolatípusok közül a közép- és műszaki iskolákban a legerősebb az iszlám jelenlét: itt már a diákok majdnem fele muszlim. A keresztények aránya 31–33 százalék, míg a vallástalanok 13–16 százalék körül mozognak. Az általános iskolákban valamivel kiegyenlítettebb a helyzet (37,7% muszlim, 32,1% keresztény, 26,2% vallástalan).
A bécsi kerületek közül Favoritenben a legmagasabb a nem német anyanyelvű diákok aránya (72%), míg az Innere Stadtban a legalacsonyabb (22%).
Az osztrák adatok világosan mutatják: az iskolákban már nem a kereszténység a meghatározó vallás, az iszlám vált a legnagyobb felekezetté.
Piros 7es



