LAMPESZÓDA

Fordulat az európai menekültügyben: már nem Szíriából érkezik a legtöbb kérelmező 2026. júl. 6.

Történelmi változás történt az Európai Unió menekültügyi statisztikáiban: több mint egy évtized után már nem Szíria adja a legtöbb első alkalommal menedékkérelmet benyújtó személyt. A 2025-ös adatok alapján Venezuela került az első helyre, ami jól mutatja, hogy az európai migrációs nyomás földrajzi összetétele jelentősen átalakulóban van.

Az EU tagállamaiban 2025-ben közel 670 ezer első menedékkérelmet regisztráltak. A legtöbb kérelmező venezuelai állampolgár volt:

csaknem 90 ezren nyújtottak be először menedékkérelmet valamelyik uniós országban. Ez az összes első kérelem több mint 13 százalékát jelentette.

A második helyen az afgánok álltak mintegy 64 ezer kérelemmel, őket pedig a szíriaiak követték több mint 40 ezer kérelemmel. Ez különösen jelentős fordulat, mivel 2014 óta a szíriaiak számítottak az EU legnagyobb menedékkérő csoportjának.

A változás mögött több folyamat áll. A szíriai kérelmek száma az elmúlt években látványosan visszaesett, miközben Venezuelából egyre többen próbálnak Európában védelmet kérni. A latin-amerikai ország hosszú ideje súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsággal küzd, amely milliókat kényszerített arra, hogy elhagyják hazájukat.

A számok azt is mutatják, hogy 

az EU-ba irányuló menedékkérelmek mennyisége messze elmarad a 2015-ös menekültválság csúcsától. Akkor több mint 1,2 millió első kérelmet regisztráltak, 

vagyis a mostani adat ehhez képest jóval alacsonyabb. A legnagyobb küldő országok összesített száma is jelentősen csökkent: míg 2015-ben a tíz legnagyobb csoport több mint 928 ezer első kérelmet adott, 2025-re ez nagyjából 357 ezerre esett vissza.

A menedékjogi döntések elismerési aránya is változott. A 2016-os közel 62 százalékos csúcs után 2025-re az elsőfokú elismerési arány 39 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor nagy különbségek vannak az egyes állampolgársági csoportok között: a venezuelai kérelmezők esetében az elismerési arány kiugróan magas, míg a szíriaiaknál az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent.

Külön kategóriát jelentenek az ukrán menekültek. 

Az orosz–ukrán háború elől menekülők jelentős része nem hagyományos menedékjogi eljárásban, hanem ideiglenes védelmi státusszal kapott jogi védelmet az Európai Unióban. 2025-ben több mint 680 ezer Ukrajnából menekülő személy kapott új ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban. Ez továbbra is azt mutatja, hogy az ukrajnai háború külön menekültügyi terhet jelent az uniós tagállamok számára.

A 2025-ös adatok tehát kettős képet rajzolnak. Egyrészt az első menedékkérelmek száma jóval alacsonyabb, mint a 2015-ös válság idején volt. Másrészt 

a migrációs nyomás nem szűnt meg, csak átalakult: a Közel-Kelet mellett egyre erősebben jelen vannak más válságrégiók, köztük Latin-Amerika és továbbra is Afganisztán.

Forrás: Portfolio.hu