A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Bonifacio

Franciaországban normális dolog autonómiát kérni, és úgy látszik, megkapni is 2022. márc. 16.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentette, a kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról. A szigeten két hete nem csillapodik a feszültség, ugyanis az 1998-ban Claude Erignac korzikai prefektust meggyilkoló, jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését töltő Yvan Colonnát a rácsok mögött életveszélyesen megsebesítette egy muszlim elítélt. A függetlenségpoárti Colonna azótra kómában fekszik. 

A sziget esetleges autonómiájáról a korzikai vezetők és a francia kormány között kezdődő tárgyalásokhoz a belügyminiszter előfeltételként a nyugalom visszatérését szabta. „Nem lehet őszinte párbeszéd egy demokráciában házibombák nyomása alatt és a rendőri erők állandó jelenlétében" – fogalmazott a belügyminiszter. „Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell" - hangsúlyozta Gérald Darmanin. Hozzátette, hogy a tárgyalásokat erről azt intézményi kérdésről "logikusan (Emmanuel Macron államfő) második mandátuma alatt lehet megkezdeni", amennyiben újraválasztják a franciák elnöknek az áprilisi elnökválasztáson.

„Az államnak is van felelőssége, mégpedig a felelőssége alá tartozó emberek, ez esetben az elítéltek megvédésben" – mondta Gérald Darmanin, aki egyben megígérte, hogy feltárják az igazságot Colonna megtámadásáról. A francia kormány a múlt héten megpróbálta csillapítani az indulatokat, és bejelentette, hogy Korzikára szállítják az „Erignac-kommandó" két másik tagját. A büntetését Arles-ban töltő Colonna is régóta kérelmezte, hogy helyezzék át Korzikára, de a kérését mindig elutasították.

Vasárnap a Colonna támogatására Bastiában meghirdetett több ezres tüntetés zavargásba torkollott, a prefektúra adatai szerint 67 ember sebesült meg, közöttük a rendvédelmi erők 44 tagja.

Az indulatok akkor lobbantak fel, amikor a menet a prefektúra (megyei közigazgatási hivatal) elé ért, ami számukra a „francia állam" jelképe. 

Két-háromszáz csuklyás tüntető összecsapott a rendőrökkel. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a tüntetők Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. Tűz ütött ki az adóhivatal bejáratánál, amelynek az ablakait betörték a Molotov-koktélok. Több helyen raklapokat gyújtottak.

A Korzikát irányító nacionalista pártszövetség egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza Yvan Colonna megtámadásának kivizsgálására, és „valódi párbeszéd" megkezdését Korzika és az állam között „egy globális politikai megoldás" megtalálására.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. 

A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

Történelmi esélynek tűnik a korzikai eset. Részükre is, és számunkra is. Egy szemünk előtt kibontakozó autonómia segítségével talán saját magunk, és a többségi nemzet számára is illusztrálni tudnánk, hogyan is működik az autonómia intézménye, és miért nem ördögtől való. 

(mti, nyitókép: