POSTALÁDA

Furcsaságok a múltból 2024. júl. 27.

A történelemkönyvek már számtalanszor bizonyították, hogy a bizarr történelmi tények tárháza végtelen. Noha akkoriban fővesztésre kárhoztatták volna azt az alattvalót, aki abszurdnak mer nevezni egy törvényt vagy uralkodói rendeletet, ma már nyugodt szívvel bélyegezhetjük meg ezeket.

Íme három különös rendelet, amely garantáltan kiverné a biztosítékot a mai felvilágosult, modern társadalmak többségében.

Börtönbe a vénlányokkal!

A 19. századi Korea népe a konfuciánus értékrend szerint élte mindennapjait. A Csoszon-dinasztia ideje alatt a nőknek teljesen alá kellett rendelniük magukat a férfiaknak, elsődleges szerepük a családon belüli teendők ellátása volt. A házasságot tekintették a női élet legfontosabb mérföldkövének, és a társadalom nemcsak hogy kinézte azokat, akik vénkisasszonyok maradtak, de még pert is indítottak a vénlányok ellen. A szigorú patriarchális normák alól nem lehetett kibúvót keresni. A családok igyekeztek minél hamarabb férjhez adni hajadon lányaikat, így a szerelemből köttetett házasságok rendkívüli ritkaságnak számítottak. Előfordult, hogy azoknak a nőknek, akik nem mentek férjhez, olyan bírósági pert akasztottak a nyakukba, amely akár börtönbüntetéssé is fajulhatott.

Rágógumi-tilalom

1992-ben nagyon furcsa rendeletet fogadtak el Szingapúrban. A tisztaság fenntartásának érdekében az országban betiltották a rágógumi árusítását és behozatalát.

1991. december 30-án a Környezetvédelmi Minisztérium közleményében kifejtette, hogy a tilalmat elsősorban azért kell bevezetni, mert a rágógumi-hulladék megzavarta a gyorsvonatok (MRT) közlekedését. 1991 júliusában és augusztusában az MRT-vonatok ajtajai közé ragadt rágógumi miatt leállta a vonatközlekedés, mert az ajtók nem tudtak becsukódni. Ez a két incidens jelentős késéseket eredményezett, és gondolkodóra intette a kormányt, akinek már a köztereken „felhalmozódott” rágóhulladék is komoly fejtörést okozott, így drasztikus lépésre szánta el magát.

A tilalom megszegéséért akár 2000 szingapúri dolláros büntetés is járhatott (kb. 1370 euró), míg a rágógumi behozatala és értékesítése első körben 10 000 szingaprúi dollárba került (kb. 6850 euró), és akár egy éves börtönbüntetéssé is fajulhatott. A másodszoros törvényszegés az előző büntetés dupláját jelentette.

Tilos a kávé

A svéd uralkodói családnak több ízben is meggyűlt már a baja a kávéval az 1750-es és 1820-as évek közt – összesen öt alkalommal tiltották be a kávé fogyasztását ez alatt az idő alatt. A legismertebb tilalmi időszak III. Gusztáv uralkodó nevéhez fűződik, aki még kísérlettel is igyekezett alátámasztani a kávé negatív hatásait.

A 18. században a kávéfogyasztás a virágkorát élte Svédországban, a kormánytisztviselők azonban csak a bajt látták a futótűzként terjedő szokásban. A kávéházak az ő szemükben minden cselszövés kitervelésének helyszínei voltak, ahol az elégedetlenkedők lázadásokat terveztek. Hogy elejét vegye a – vélt vagy valós – bajnak, III. Gusztáv király 1746-ban rendeletet adott ki a kávéfogyasztás ellen. Ezt követően jövedéki adót vetett ki a kávéfogyasztásra, és komoly bírásgokkal sújtotta mindazokat, akik nem fizették be. A rendőrség elkobozta a csészéket és a kávéfőzéshez használatos edényeket is.

Gusztáv király kétségbeesetten szerette volna bebizonyítani, hogy a kávé ördögtől való ital, ezért kísérlet alá vetett egy egypetéjű ikerpárt. Az egyik ikertestvér feladata az volt, hogy mindennap nagy mennyiségű kávét igyon, a testvérét pedig arra kényszerítették, hogy ugyanannyi teát gurítson le napi rendszerességgel. A kísérlet várt eredménye szerint a kávéivó testvérnek rövid időn belül meg kellett volna halnia, így demonstrálva a népnek a kávé ártalmasságát.

A sors iróniája azonban utolért III. Gusztávot, ugyanis ő halt meg elsőként 1792-ben egy merénylet következtében. Őt követte a kísérletet felügyelő két orvos, majd a teaivó testvér, aki 83 évig élt. A kávéivásra kárhoztatott ikertestvér halálának éve ismeretlen, ugyanis a történet mindegyik szereplőjét túlélte.

Sárai Erika

(Nyitókép: Milo Miloezger - Unsplash)