ILLIBERÁLIS

Gladden Pappin: a magyar elnökség jó alternatívát kínálhat az Európai Unió jelenlegi politikájával szemben 2024. máj. 31.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-től betöltő Magyarország jó alternatívát kínálhat az EU jelenlegi politikájával szemben – mondta Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) elnöke a szervezésükben létrejött, Szuverenitás és integráció – Magyarország húsz éve az EU-ban című konferenciát megnyitó vitaindító beszédében pénteken, Budapesten.

Felidézve Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnökének beszédét, hozzátette: az új tagállamok felvételével az EU a kontinens öt évtizedes hidegháborús, majd ideológiai megosztottságát lezárva olyan közösséget akart létrehozni, amelyben a tagok osztályrésze azonos lesz; így az egységesebb közösség jobb válaszokat adhat majd az Európát érintő kihívásokra. Gladden Pappin megállapította, hogy 

húsz év elteltével ismét ideológia alapú harcok színterévé vált az európai kontinens.

A rendszerváltás után a magyar politikai elit megkérdőjelezhetetlen prioritásként kezelte az ország európai integrációját, az egyéni szabadságot és a szabad munkavállalás lehetőségét. Az uniós tagságtól a gazdasági fejlődést és az életszínvonal emelkedését remélték, mert a 2004-es csatlakozással a világ legnagyobb egységes belső piaca jött létre. Ez valóban pozitív hatással volt a közép-európai országok gazdasági teljesítményére és növekedésére, az innováció elősegítésére; Magyarország pedig sikeresen töltötte be ebben a folyamatban a Kelet és Nyugat közötti híd szerepét. 

Ám eközben egy intézményi reform is kezdetét vette az EU-ban, ami mára már olyan föderális Európa kialakítását vette célba, amely egyre kevésbé veszi figyelembe nemcsak az egykori európai közösségi projekt alapvetéseit, hanem a tagállami sajátosságokat és elvárásokat is 

– emelte ki. 

Ezek pedig egykor arra épültek, hogy a kontinens dinamizmusa az erős nemzetállamokon alapszik, ezek fejlődését pedig csak lassíthatják a föderatív elképzelések korlátozó intézkedései. Ennek bizonyítéka, hogy Európa gazdasági versenyképessége az utóbbi években csökkent, a társadalmi és szociális kohéziója pedig jelentősen gyengült 

– mondta.

Ezért a magyar kormány 2010-től arra kényszerült, hogy saját nemzeti érdekeit védve önálló kezdeményezésekkel érvényesítse például az energiaszuverenitását és gazdasági növekedésének fenntartását. 

Az EU vezetése azonban mindezt egyre rosszabb szemmel nézte, majd később egy külön politikai cselekvési tervet dolgozott ki a fő kérdésekben önállóan gondolkodó tagországok ellen. 

Az eredmény pedig az lett, hogy a Magyarországnak alanyi jogon járó uniós források mintegy kétharmada egyfajta büntetésként jelenleg is be van fagyasztva. 

Ez ellentétes a magyar elgondolással, amely olyan Európai Uniót képzelt el, ahol az erős nemzetállamok nem egymást zsarolva, hanem segítve tudnak úrrá lenni a nehézségeken – mondta. Gladden Pappin szerint az európai egyesült államok nem felelne meg az európai emberek elvárásainak, ezért pozitív változásokat remél a magyar uniós elnökségtől; hiszen úgy látja, az EU-nak olyan új koncepcióra és politikára lenne szüksége, amely erősebb és jelentősebb tényezővé tehetné a közösséget a világban.

Forrás: MTI