ZSÍR

Gömör és Nógrád Rádió: 20 ezer hallgató felelőséget jelent (INTERJÚ) 2022. okt. 18.

Néhány hónappal ezelőtt új hang jelent meg a felvidéki magyar médiában a Gömör és Nógrád Rádió által. Tájainkon még ritkaságszámba mennek a regionális rádióállomások, így kapva kaptam az alkalmon, hogy a rádió egyik műsorvezetőjével, Vincze Gáborral beszélgessek az új médium megszületéséről, műsorairól és küldetéséről. 

Az idei évben egy valóban hiánypótló projekttel jelentkeztetek a Gömör és Nógrád Rádióval. Honnan jött az ötlet egy ilyen regionális médium elindítására?

Vincze Gábor: Az ötlet Bódi Lászlótól származik. Laciról annyit kell tudni,hogy egy Rimaszombatból elszármazott, elsősorban nemzetközi kereskedelemben jelentős sikereket elérő lokálpatriótáról van szó, aki teljes mértékben szívén viseli szülőföldje sorsát és boldogulását. Én akkor ismertem meg őt, amikor elkezdett különféle találkozókat szervezni a történelmi Gömör és Nógrád városaiban. Az első ilyen találkozó alkalmával Rimaszombatban Laci felvázolt egy általa kidolgozott elképzelést a régió felzárkóztatására több terület bevonásával és fejlesztésével. Ezekből a találkozókból született meg aztán a Gömöriek és Nógrádiak Facebook-csoport, mely jelenleg több mint 6000 tagot számlál és elsődleges feladatának tekinti a közösségépítést a történelmi Gömör és Nógrád területén belül. A rádió aztán ennek az organikusan fejlődő elképzelésnek a következő állomása – hangot ad ennek a közösség- és identitásépítő szándéknak.

Mi a célja a rádiótoknak?

VG: Én úgy gondolom, hogy a történelmi Gömör és Nógrád magyarajkú lakossága komoly érték-, illetve identitásválságban van. Amint azt a tavalyi népszámlálási adatok is megmutatták, amit már eddig is tudtunk, hogy fogyásban van a felvidéki magyarság. Ennek egyik oka az asszimiliáció és a vegyesházasság, viszont ennek a kérdésnek van egy olyan vetülete is, hogy a magukat magyarnak valló egyének önként és dalolva fordulnak el a magyar kulturális értékektől és a hit által nyújtott morális alapoktól. Sajnos én úgy veszem észre, hogy ezek a tényezők hatványozottan érvényesülnek Gömörben és Nógrádban. Természetesen az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a régió gazdasági állapota sem kedvez a fejlődésnek ebben a tekintetben.

A rádió ezeknek a folyamatoknak próbál ellentartani azzal, hogy hangsúlyozza a magyar identitás és kultúra értékeit, a hit és az erkölcs fontosságát, alátámasztva mindezt a rádióban hallható műsorvezetők lokálpatriotizmusával.

Számomra nagy öröm az is, hogy kizárólag magyar dalok csendülnek fel a rádióban, kiegészítve természetesen gömöri és nógrádi előadók számaival. Célkitűzésünk tehát, hogy ösztönözzük a gömöri és nógrádi magyarokat arra, hogy bátran vállalják fel magyarságukat, ismerjék meg közös kulturális kincseinket és hittel felvértezve dolgozzanak a régió felemelkedéséért. Tegyék mindezt határtalanul, hiszen ne feledjük, a történelmi Gömör és Nógrád területe átnyúlik a mai Magyarország területére is. Az sem mellékes, hogy a műsorok készítői kivétel nélkül önkéntesként végzik ezt a munkát, rámutatva ezzel arra is, hogy a régió szolgálatának magasabb rendűnek kell lennie bármiféle anyagi érdeknél. Pontosan ezért gondolom azt, hogy

fontos megismerni az ő nevüket is – Bóna Friderika, Ádám Veronika, Molnár Tibor, Csúsz Balázs és Varga Gábor (a Cooltour.sk utazási iroda csapata), Csank Király Katalin, Tóth Csilla, Virsinszky Tamás, Gebe László és természetesen Bódi Laci.

Külön megtiszteltetés számunkra, hogy immáron dr. Mihalec Gábornak, Magyarország egyik legmagasabban jegyzett párterapeutájának is van saját műsora a Gömör és Nógrád rádióban. Különleges helyet tölt be műsorstruktúránkban főtiszteletű Takaró Károly református tábori püspökének, a Magyar Honvédség egykori lelkészének napi három alkalommal jelentkező éltető igéi, amik a Bibliából vett példabeszédekkel és értelmezésükkel szolgálják közösségünk lelki és hitbéli épülését.

Te hogy kerültél a képbe? Miről szól a műsorod?

VG: Amint azt már feljebb kifejtettem, Lacit már jóval a rádió megalapítása előtt ismertem, így rendszeresen figyeltem mind a közösségi tevékenységeit, mind a Gömöriek és Nógrádiak Facebook-csoportbeli aktivitását. Itt láttam meg a felhívást, melyben önkénteseket keresett egy újonnan induló rádióhoz. Mivel jómagam is igyekszem aktív közösségi életet élni, kapva kaptam az alkalmon és azonnal jelentleztem. Mivel én már később csatlakoztam, belekerültem egy nagyon érdekes és inspiráló folyamatba, ami egy új médium megalapítását előzi meg, a már korábban csatlakozott kollégákkal hamar megtaláltuk a közös hangot. A műsor témájának kiválasztásában teljesen szabad kezet kaptunk, és

mivel az én szívem Medvesaljáért és környékéért dobog, teljesen egyértelmű volt számomra, hogy a műsoromban ezzel a régióval fogok foglalkozni. Innen és Farkas Ottó helyi írótól származik a Gortva-völgyi krónika műsorcím is.

Farkas Ottó személye számomra nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a Medvesalja krónikásaként is ismert író és bizonyos értelemben helytörténész elképesztő mennyiségű információval és ismerettel rendelkezik a környékről, hatalmas inspirációforrásként szolgálnak nekem az ő történetei. A Gortva-völgyi krónika című műsor minden hétfőn, 18 órai kezdettel megy a Gömör és Nógrád rádióban. Vendégeim elsősorban olyan Medvesalján és környékén tevékenykedő emberek, akik véleményem szerint megérdemlik, hogy a szélesebb közönség is megismerje munkásságukat.

Nem titkolt célom továbbá az is, hogy a vendégek életútján keresztül olyan, jellemzően gömöri társadalmi problémákra is rámutassak, amikről nem igazán lehet hallani máshol. Így került szóba a kitelepítés és a lakosságcsere,a magyarság és a cigányság együttélése, az alkoholizmus vagy éppen a losonci magyarság helyzete és az asszimiliáció.

Közönség nélkül egy médium sem létezhet. Nálatok hogy alakul a hallgatóság száma? Milyenek a visszajelzések, kik hallgatnak titeket?

VG: Ez így van. Amikor augusztus 20-án zászlót bontott a rádió, nem igazán tudtuk, hogy mire számíthatunk majd hallgatottság tekintetében. Természetesen elsődleges célcsoportként a történelmi Gömör és Nógrád lakosságát jelöltük meg. Büszkén mondhatom, hogy

a számok minden várakozásunkat fölülmúlták – jelenleg arról számolhatok be, hogy majdnem 20 ezer hallgatónk van a világ 39 országában,

hallgatnak minket Amerikában, Franciaországban, de még Ausztráliában is. Nekünk ez hatalmas büszkeség, ezúton is köszönjük mindenkinek!

Mik a rádió tervei az elkövetkező időszakra?

VG: 20 ezer hallgató felelősséget jelent, ez mindenképpen arra ösztönöz minket, hogy minél minőségibb és értékesebb műsorokat készítsünk. Ezzel kapcsolatban nagy hangsúlyt fektetünk a műsorok hangtechnikai aspetusainak fejlesztésére, mivel ezt mindannyiunknak meg kellett tanulnia, tehát nem jön természetesen. A már említett dr. Mihalec Gábor mellett igyekszünk megszólítani más olyan jegyzett szakembereket is, akik szakértelmükkel és ismertségükkel egy újabb dimenzióba tudnák helyezni a rádió hallgatottságát. Friss hír, hogy elfogadta felkérésünket Bedő Imre, a Férfiak klubjának alapítója, a Férfienergia című sikerkönyv szerzője, így ő is jelentkezni fog önálló műsorral rádiónkban. Gondolkodunk új szignálhangok bevonásán is, jelenleg Tóbisz Titusz rimaszombati operaénekes és Pindroch Csaba nógrádi színművész hangján szólalnak meg ezek a kis beharangozók. Szintén nagy lépés, hogy Természetesen vannak további műsorterveink is, ezeket a megfelelő időben ismertetni fogjuk mindenkivel.

Gömör és Nógrád hajdan a magyar kultúra fontos gócpontjai voltak, elég csak Mikszáthra, Madáchra, Blaha Lujzára vagy Tőzsér Árpádra gondolnunk. Az ő örökségük, illetve történelmi nagyságuk súlya megjelenik valahogy a rádióban, segítetek a régió múltjának újrafelfedezésében?

VG: Természetesen, amint az elején is említettem, rádiónk egyik legfontosabb célkitűzése a régió történelmi, kulturális és természeti értékeinek előtérbe helyezése és hangsúlyozása, elsősorban identitáserősítő és tájékoztató jelleggel. Ezt a célt szolgálják a minden órában felcsendülő 1 perc értékek, melyekben 2-3 perces terjedelemben dolgozzuk fel Gömör és Nógrád híres szülötteinek élettörténetét, falvaink és városaink kialakulásának történetét, népszokásait, hagyományos mesterségeink bemutatását és híres költőink verseinek tolmácsolását.

A hitbéli megerősítést szolgálja továbbá egy-egy bibliai példázat hasonló szellemben történő feldolgozása is.

Meghatározott napokon szólalnak meg Farkas Ottó könyveiből vett történetek is, melyek a történelmi események és traumák helyi vonatkozású elbeszéléseit dolgozzák fel. Külön ki kell emelni a minden este 19 órakor megszólaló Magyar népmesék című rovatot is, melyben gyerekkorunk legszebb magyar meséi csendülnek föl Tóth Csilla fantasztikus tolmácsolásában.

Mi a helyzet a kortárs kultúrával?

VG: A hagyományok erősítése mellett fontos feladatnak tartjuk a kortárs kulturális értékek tematizálását is. Tetten érhető ez a szándék a zenei kínálatunk összeállításában is, hiszen folyamatosan figyeljük az aktuális trendeket, próbáljuk beépíteni az éppen legjobban futó zenekarokat, egy radió esetében szerintem különösen fontos, hogy rajta tartsa az ujját a kortárs zene és kultúra vérkeringésén. A kortárs vonulat megjelenik a minden órában sugárzott hírekben is, ahol rendszeresen beszámolunk a Gömörben és Nógrádban megvalósuló eseményekről. Vendégeink is kivétel nélkül mai emberek, akik személyiségükkel és tudásukkal közvetítik ezeket az értékeket a mai emberek számára.