MAGYAR KÁRTYA
Gubík a Pátrián: elnöki vétót a lex Benešre
2025. dec. 15.
A szlovák parlament legutóbbi döntése méltatlan helyzetbe hozta a felvidéki magyarságot, és vele együtt a Magyar Szövetséget is. A kormánypártok indítványára elfogadott, köznyelvben lex Benešként emlegetett jogszabály nem csupán politikailag elfogadhatatlan, hanem súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat, a jogállamiság elveit és a jogbiztonságot is. Erről a Magyar Szövetség elnöke, Gubík a Pátria Rádió vendégeként világossá tette: ez az ügy nem maradhat válasz nélkül.
Bár a Magyar Szövetség jelenleg parlamenten kívüli pártként működik, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének eszközei. A politikai mozgástér szűkebb, de a felelősség nem kisebb. Az első és legfontosabb lépés az, hogy egyértelművé kell tenni: ebben a helyzetben a köztársasági elnök előtt mindössze egyetlen helyes döntés áll. Élnie kell a vétójogával. Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem alkotmányos kötelesség, hiszen egy olyan törvényről van szó, amely nyíltan és durván korlátozza a szólásszabadságot, és összeegyeztethetetlen a demokratikus jogállam alapelveivel.
Amennyiben ez nem történik meg, a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálata elkerülhetetlen. A „Beneš-paragrafus” olyan mélységben sérti az alapjogokat, hogy az egyszerűen nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A törvényt az Alkotmánybíróság elé kell vinni, és ott meg kell semmisíteni. Ez nem politikai bosszú, hanem a jogállami működés minimuma egy olyan országban, amely az európai értékközösség részeként határozza meg magát.
A hazai jogi lépések mellett elengedhetetlen a nemzetközi nyomásgyakorlás is. Az ügynek túl kell lépnie Szlovákia határain. Az Európai Parlament megfelelő fórumain máris napirendre kerülhet a kérdés, Vincze Loránt kezdeményezésére, míg a FUEN – az Európai Nemzeti Közösségek szervezete – szintén foglalkozik az esettel.
Külön jelentősége van annak, hogy a felvidéki magyarság itt társelnöki szinten képviselteti magát, és az elnökségi állásfoglalások nyomán a nyugat-európai sajtóban is megjelenhet a történet. Ez nem panaszkodás, hanem jogos fellépés egy kisebbségi jogokat sértő törvénnyel szemben.
Fontos ugyanakkor tisztázni: nem történelmi sérelmek újranyitásáról van szó. A Magyar Szövetség konkrét, előremutató javaslatot képvisel, amely a hírhedt 1945/104-es parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányul. A cél világos: véget vetni a földmutyiknak és az utólagos vagyonelkobzásoknak, valamint megszüntetni ezek jogi alapját. Ez nem múltidézés, hanem a jelen és a jövő védelme.
És ha mindez sem bizonyul elegendőnek, a fellépés további eszközei sem zárhatók ki. Tüntetések, tömegdemonstrációk, határozott közösségi kiállás – mindez legitim válasz lehet egy ilyen súlyú jogsértésre. Ami a parlamentben történt, nem hagyható szó nélkül. A Magyar Szövetségnek, a felvidéki magyarságnak, és minden jóérzésű embernek közös érdeke, hogy ebben az ügyben legyen következménye a döntéseknek.
Ezért a küzdelem elkerülhetetlen. És szükség esetén el is fog kezdődni.
Stüszi vadász



