LESZ, LESZ, LESZ

Gubík: Kevesebb Budapest, több Párkány 2026. jún. 4.

A Magyar Szövetség elnöke szerint a felvidéki magyar közéletnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie saját ügyeire, és kevésbé kellene elmerülnie a magyarországi belpolitikai vitákban. „Erről is szólt a »Felvidék First« programom: ha úgy tetszik, kevesebb Budapest és több Párkány” – fogalmazott Gubík László a Mandinernek adott interjújában. Szemle.

A pártelnök hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormányt partnernek tekinti, ezért Magyar Péterrel is a felvidéki magyarság érdekeit szem előtt tartva tárgyalt. Szerinte fontos, hogy a határon túli magyar politikai szervezetek és Budapest között kiegyensúlyozott kapcsolat maradjon fenn.

Nem tart az átvilágításoktól

Az új magyar kormány által kilátásba helyezett támogatási vizsgálatok kapcsán Gubík kijelentette: sem a transzparenciával, sem az eredményesség szigorúbb számonkérésével nincs problémája.

„Ezzel az égvilágon semmi bajom nincs, sem a transzparenciával, sem azzal, ha esetleg eredménycentrikusabbá akarják tenni a támogatásokat” 

– mondta.

A Martoson működő Esterházy Akadémiát érintő esetleges vizsgálatokkal kapcsolatban is nyugodt maradt. Kiemelte, hogy az intézmény létrehozása uniós forrásból történt, igaz, a működtetés főleg magyarországi támogatásból, de, mint a pártelnök fogalmazott, „ha bárki évi negyvenmillió forintból ilyen programokat és előadókat le tud szervezni, akkor bátran csinálja utánunk.”

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a múlt teljes befeketítése veszélyes lehet.

„Ne feketítsünk be önsorsrontó módon mindent, ami az elmúlt 16 évben történt” 

– fogalmazott.

Sorsdöntő választás előtt a felvidéki magyarság

A 2027-re várható parlamenti választások kapcsán Gubík rendkívül éles helyzetképet vázolt fel. Szerinte a demográfiai hanyatlás, az iskolai optimalizáció és a készülő közigazgatási reform egyaránt veszélyezteti a felvidéki magyar közösséget.

„Ha nem jutunk be, akkor nagyon gyors és látványos erózió jön” 

– figyelmeztetett.

A politikus szerint különösen fontos lenne visszaszerezni a pozsonyi magyar parlamenti képviseletet, mert a következő években számos, a közösséget közvetlenül érintő döntés születhet.

Ha azonban sikerülne a parlamenti visszatérés, akkor a Magyar Szövetség célja a régiófejlesztési elképzelések, a kisebbségi jogállási törvény, az oktatásfinanszírozás reformja és a Beneš-dekrétumok örökségének rendezése lenne.

Fico csalódást okozott, az ellenzék nyitottabb

Gubík élesen bírálta Robert Fico hozzáállását a felvidéki magyar ügyekhez. Szerinte a szlovák miniszterelnök annak ellenére nem tett gesztusokat a magyar közösség felé, hogy hosszú időn át szoros kapcsolatot ápolt a magyar kormánnyal.

„A politikája ilyen téren hatalmas csalódás volt”

– jelentette ki.

A Magyar Szövetség elnöke ugyanakkor úgy látja, hogy az ellenzéki pártok részéről nagyobb a nyitottság a kisebbségi kérdések iránt. Szerinte a párt az úgynevezett „orbánista bélyeg” ellenére is vonzó partner lehet a jövőbeni koalíciós tárgyalásokon.

„Ha bejutnánk, velünk együtt lehetne úgy kormányt alakítani, hogy abba Igor Matovičot ne kelljen belevenni.”

Mit vár Magyar Pétertől?

A Tisza Párt elnökével folytatott egyeztetés során Gubík két fontos feltételt fogalmazott meg a Beneš-dekrétumok ügyében.

Egyrészt azt kérte, hogy az ügy ne váljon olyan magyar–szlovák konfliktussá, amely a felvidéki magyarok helyzetét rontaná. Másrészt fontosnak nevezte a pontos fogalmazást.

„Ne en bloc beszéljen a Beneš-dekrétumokról, hanem konkrétabban emelje ki azt a 13 jogfosztó elnöki rendeletet, amelyből a mai problémák fakadnak” – mondta.

Gubík szerint Magyar Péter azt ígérte neki, hogy hosszú távon is kitart az álláspontja mellett.

A politikus üdvözölte azt is, hogy az Európai Parlament legutóbbi, Szlovákiáról szóló állásfoglalása a nemzeti kisebbségek helyzetét immár jogállamisági kérdésként kezelte.

„Jó, hogy végre expressis verbis ki lett mondva, hogy az őshonos nemzeti közösségek jogainak léte igenis jogállamisági kérdés.”