LESZ, LESZ, LESZ

Gubík László: A Beneš-dekrétumok ügye nemzeti minimum 2026. jan. 6.

A Beneš-dekrétumok bírálatát büntethetővé tevő szlovák törvénymódosítás a felvidéki magyar közösségen belül pártállástól független felháborodást váltott ki – erről beszélt a Mandinernek adott interjújában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. Szerinte az ügy túlmutat a napi politikán, és alapvető szabadságjogi, valamint jogbiztonsági kérdéseket vet fel.

„A közösségünkben a Beneš-dekrétumok kritikájának büntethetővé tétele pártszimpátiától függetlenül összeköti a józan többséget” – fogalmazott. Bár léteznek olyan vélemények, amelyek a tiltakozásokat a magyar–szlovák kapcsolatokra veszélyesnek vagy külső politikai akciónak állítják be, Gubík szerint ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Úgy látja, a szlovák kormányoldal „durván és ostobán reagált”, miközben a felvidéki magyar politikum éppen az egymásra utaltság tudatában emelte fel a szavát.

Az elnök hangsúlyozta: a határozott kritika nem jelenti azt, hogy a Magyar Szövetség bármely ideológiai táborba sodródna. „A barátságba, ha őszinte, igenis bele kell, hogy férjen az ilyen ügyek korrekciója is” – mondta, hozzátéve, hogy mindez független a két ország kormányai közötti stratégiai együttműködéstől, akár konzervatív értékekről, akár nemzetközi politikai kérdésekről van szó.

Gubík pozitívan értékelte azokat a megmozdulásokat, amelyek a szólásszabadság védelmében születtek, és amelyek beleilleszkednek abba a polgári engedetlenségi küzdelembe, amelyet a Magyar Szövetség meghirdetett. Mint mondta, minden jó szándékú, előremutató kezdeményezést üdvözölnek, legyen szó utcai demonstrációról vagy online kiállásról.

A támogatók sokszínűsége kapcsán az elnök egyértelművé tette: „A Beneš-dekrétumok ügye nemzeti minimum.” Felidézte, hogy korábban, a szlovák állampolgárság elvesztésekor is pártpolitikai határokon átívelő szolidaritást tapasztalt, és most is hasonló a helyzet. Hogy egyes szereplők kiállása mennyire őszinte, azt szerinte a jövő dönti el, mégpedig az, hogy más ügyekben is megszólalnak-e a felvidéki magyarság érdekében.

A médiavisszhangot mind Szlovákiában, mind Magyarországon torzítottnak látja. Úgy véli, egyes orgánumok igyekeznek ellenzéki vagy éppen kormányellenes keretbe tolni a tiltakozásokat, miközben a szlovák kormányfő és köre „negatív kommunikációs spirálba” került, amely egyre inkább ellehetetleníti a józan párbeszédet és a korrekciót.

Gubík szerint az is félrevezető, hogy a Beneš-dekrétumok rendezésének kérdését ideológiai törésvonalak mentén ábrázolják. Tapasztalatai alapján a szlovák belpolitikában ez a téma eleve szűkebb körben mozgat meg embereket, ugyanakkor már az is előrelépésnek számít, ha egyre többen ismerik fel, hogy a mai napig tartó földelkobzások komoly igazságtalanságot jelentenek.

A Magyar Szövetség a nyilvános kiállás mellett további lépésekre is készül. Petíciót indítanak, valamint a magyar kultúra napján szólásszabadságról szóló konferenciát szerveznek, ahol bemutatják a jogbiztonság sérülését és a vitás történelmi kérdések korszerű rendezésének lehetséges modelljeit. Gubík szerint erre jó példa a szerb–magyar megbékélési folyamat, amely megmutatta, hogy a múlt sérelmeit bocsánatkéréssel és erkölcsi elégtétellel is lehet kezelni.

„Ez az ügy nem megosztani akar, hanem emlékeztetni arra, hogy vannak határok, amelyeket nem lehet átlépni” – érzékeltette az elnök, miért tekinti a Beneš-dekrétumok ügyét a felvidéki magyarság számára sorsdöntő kérdésnek.