MAGYAR KÁRTYA

Gubík László a tünetés legbátrabb szónoka volt 2025. dec. 16.

A Pozsony Szabadság terén rendezett „STOP kollektív bűnösség! STOP földmaffia!” tüntetésen ezúttal is erős, mégis békés hangvételű felszólalással állt a mikrofon elé Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. Beszéde nem csupán tiltakozás volt – egy olyan pozitív, közösséget építő üzenetet fogalmazott meg, amely túllép a politikai megosztottságon és a történelmi ellentéteken.

Gubík a beszédében határozottan elutasította azt a büntető törvénykönyvi módosítást, amely kriminalizálja a történelmi múlt kritikáját – szerinte a jogállami minimum nem lehet ideológiai kérdés. 

Mi, magyarok hiszünk a jogbiztonságban, abban, hogy törvényeket nem lehet konkrét emberekre szabni, majd egyik napról a másikra erőből átültetni

– mondta, hangsúlyozva a jogbiztonság és a szólásszabadság fontosságát. 

A jelenlegi törvénymódosítás ugyanis olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek akár hat hónap szabadságvesztéssel fenyegetik azt, aki a Beneš-dekretumok vagy az azokon alapuló intézkedések jogszerűségét kérdőjelezi meg – ez pedig szerinte nem egyeztethető össze egy demokratikus társadalommal. 

Gubík rámutatott arra, hogy a felvidéki magyarság történelmi tapasztalatai arra sarkallják őket, hogy túllépjenek az ideológiai különbségeken, és közös alapot találjanak a jogállamiság, a tisztesség és a párbeszéd mellett. Az ellenzék jelenlegi vezérének tekintehtő Michal Šimečka nagyapja, Milan Šimečka és Duray Miklós példáját említette, akik akkor is kiálltak egymás mellett, amikor nehéz időkben ez nem volt könnyű. 

A beszéd egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy 

a történelmi múlt igazságtalanságaira való emlékezés nem bűn, és a törvények nem szolgálhatnak arra, hogy elhallgattassák azokat, akik ezekről beszélnek. 

Amikor azt mondjuk: STOP Beneš, akkor nem az államiságot kérdőjelezzük meg, hanem azt akarjuk, hogy tényleg párbeszéd legyen a múltról

– fogalmazott Gubík.

Gubík beszédének végén a valódi szlovák–magyar együttélés fontosságát hangsúlyozta, mondván: „Nem büntetni kell nyolcvan év után, hanem rendezni” ‒ ezzel azt az üzenetet küldte, hogy közös értékek mentén, párbeszédben kell keresni a megoldásokat. 

A pártelnök a köztársasági elnöknek is üzent, amikor arra kérte Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Gubík azokat a problémákat sem hallgatta el a jelenlévők elől, melyekkel máig adós a 460 ezressé sorvadt közösségünk felé a szlovák politika. Ezek közül

a kisebbségi jogállásumkat szabályozó törvényt, a nemzetiségi iskolahálózat sajátosságairól szóló jogszabályt, a magyar nyelv hivatalossá tételét, a magyarok lakta vidék gazdasági fellendítését és természetesen a közösségünk ellen a második világháború utáni jogfosztások miatti bocsánatkérést nevezte meg. 

Gubík éles kritikát fogalmazott meg Robert Ficoval szemben, aki a dekrétumok megvédését, a törvény szigorítását a holokauszttagadáshoz hasonlította:

Itt az ideje ezt helyre tenni, mert ebben a történetben mi vagyunk a zsidók!

– tette világossá a Magyar Szövetség elnöke

A felszólalás során Gubík tisztelettel köszöntötte a tüntetőket, majd magyarul is beszélt hozzájuk, ezzel is jelezve, hogy a közösségi párbeszédnek több nyelve és több hangja van. A rendezvény végén minden jelenlévő közösen énekelte el a szlovák himnuszt – egy olyan gesztust, amely a tisztelet és az egység szimbóluma volt. 

Az eseményen Gubík László meghívót is tett közzé a Dunaszerdahelyen tartandó közös megemlékezésre és felvonulásra, ahol tovább folytatódhat a párbeszéd azokkal, akik a múlt értékeit és a jövő lehetőségeit egyaránt fontosnak tartják.

Nyitókép: Gubík László Facebook oldala