LESZ, LESZ, LESZ

Gubík László: Az Európai Parlament végre kimondta, hogy a felvidéki magyarok ügye jogállamisági kérdés 2026. máj. 26.

Ritkán érkezik olyan hír Brüsszelből vagy Strasbourgból, amely a felvidéki magyarság számára valódi pozitívumként értelmezhető – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Gubík László. A Magyar Szövetség elnöke szerint azonban az Európai Parlament múlt heti állásfoglalása ilyen pillanat volt.

„Elszoktunk már attól hogy jó híreket kapjunk az európai intézményrendszerből és az európai parlament porondjáról, de a múlt heti szerdai az ilyen volt a felvidéki magyarság számára” – fogalmazott.

Az EP ugyanis a szlovákiai jogállamiság helyzetéről elfogadott dokumentumban két fontos kérdésre is felhívta a figyelmet. Egyrészt a decemberben elfogadott büntetőtörvénykönyv-módosításra, az úgynevezett „lex Benešre”, amely büntethetővé teszi a Beneš-dekrétumok igazságtalanságának nyilvános kritizálását, kétségbevonását.

Gubík szerint különösen fontos, hogy Strasbourg ezt a problémát már nem pusztán kisebbségi ügyként kezeli.

„Az a demokráciának meg a jogállamiságnak az egyik fokmérője, hogy milyen a jogállása a nemzeti közösségeknek” 

– hangsúlyozta.

Az EP emellett a Beneš-dekrétumokra hivatkozó földelkobzások ügyében is megszólalt. A pártelnök szerint az uniós állásfoglalás egyértelművé teszi: a visszamenőleges vagyonelkobzások súlyos jogbizonytalanságot teremtenek.

„Utólagosan vesznek el, koboznak el földeket és magántulajdont Szlovákia polgáraitól” – emelte ki.

A Magyar Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a szlovák közéletben továbbra is él egy szerinte téves beidegződés, amely a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét az államisággal és az ország területi integritásával kapcsolja össze.

„Van egy fals felfogás a szlovák politikum és a szlovák közvélemény részéről” – mondta, hozzátéve: 

Szlovákia nemzetközi státuszát nem Beneš elnöki rendeletei, hanem nemzetközi szerződések garantálják.

Gubík szerint a felvidéki magyarok nem az egész történelmi joganyagot akarják eltörölni, hanem kizárólag azokat a rendelkezéseket, amelyek kollektív bűnösség alapján fosztották meg jogaiktól a magyarokat és a németeket.

„A 143 elnöki rendeletből csak azzal a tizenhárommal kéne foglalkozni, amely a németséget és a felvidéki magyarságot a második világháború után kollektíve jogfosztással sújtotta” 

– fogalmazott.

A politikus szerint különösen problematikus, hogy Szlovákia és Csehország korábban még történelmi dokumentumként hivatkozott a Beneš-dekrétumokra az uniós csatlakozás során, miközben az elmúlt években ismét alkalmazni kezdték azokat.

„Kiderült, hogy - láss csodát - mégis alkalmazzák, mert földeket koboznak el örökösöktől és ez tarthatatlan” – mondta.

Gubík László szerint a helyzet rendezéséhez három lépésre lenne szükség: 

a vagyonelkobzások leállítására, az ezek alapjául szolgáló jogi keretek megszüntetésére, majd végül egy hivatalos bocsánatkérésre.

„El kéne jutni oda, hogy a második világháború utáni szörnyű tettekért bocsánatot kérjen a mindenkori szlovák kormány, illetve a parlament a felvidéki magyaroktól” – jelentette ki.

A Magyar Szövetség elnöke ugyanakkor óvatos optimizmusról beszélt. Szerinte az EP mostani kiállása fontos jelzés, de önmagában nem jelent megoldást.

„Van azért remény” – fogalmazott, hozzátéve: a felvidéki magyar érdekképviselet erejét végső soron a parlamenti jelenlét visszaszerzése adhatja meg.