
7832
Gubík László: Ha Esterházyt boldoggá avatnák, mit kezdene azzal a szlovák állam?
2023. febr. 2.
„Nem lesz benne semmi szenzáció, meghökkentő sztori, nagy bölcsesség, vagy bármi ilyesmi. Viszont kiváló képet kapsz a valóságról; arról, hogy mit jelent ma külhoni magyarnak lenni, hogyan kell múltba révedés, cipőfűzőnézegetés nélkül, a mai világ keretei között egy idegen országban őrizni a nemzeti hagyományokat, képviselni az érdekeket...
hogy lehet-e értelmes párbeszédet folytatni például a szlovákokkal a Benes-dekrétumok,
a Fico-féle nyelvtörvény,
Malina Hedvig ügye, a kettős állampolgárság, stb. árnyékában...
S hogy miként éli és valósítja meg mindezt egy fiatal, agilis felvidéki magyar politikus, Gubík Laci.”
Jeszy első körben természetesen Duray Miklósról kérdezte Gubík Lászlót, majd megtárgyalták, mi volt a felvidéki politikus gyászbeszédének üzenete: mindannyian Esterházy János és Duray Miklós unokái vagyunk, akik soha nem alárendeltként szemlélték a közösségünket, hanem egyenlő partnerként. Ideje végre így viselkedni.
A beszélgetésben részletesen körbejárták azt a patthelyzetet, ami a szlovákok és a felvidéken élő magyar közösség közt kialakult az utolsó évszázad során. A többségi nemzet már csak azért sem engedhet a 21-ből, mert az első komolyabb igazságtétel vagy bocsánatkérés, még csak gesztus szintjén is, Pandóra szelencéjét nyitná ki:
„akkor jönne a kárpótlás, jönnének a jogszabályok, jön Pandóra szelencéje, emiatt nincs Esterházy János sem rehabilitálva egészen a mai napig. Na, de mi van, ha egy másik szervezet rehabilitálja, mondjuk azzal, hogy a katolikus egyház boldoggá avatja, akkor ezzel mondjuk mit kezd a szlovák állam? [...] Akkor már csak kell valamit mondani.”
Szó esett arról is, milyen eszmeiséget kellene követnie a jelenleg inkább esik-kel alapon működő egyesült magyar pártnak.
„Nem az ellenségeskedés, hanem a megfelelő testtartás, büszkeség, ha úgy tetszik és a partneri, baráti, nagytesói kéz nyújtása: értjük, hogy erre nektek [szlovák népnek a magyar közösség gáncsolására – szerk.] miért van szükségetek, de gondoljátok át, mert ha kicsit változatnátok a hozzáállásotokon, az nektek is jó lenne”
– hangzott el az egészséges felvidéki hozzáállás kapcsán. Ez persze a Szövetség szempontjából megvalósíthatatlan, amíg az egyik platformelnök inkább a globalista, Ukrajnaimádó szlovák külügyminiszterhez húz, mint az anyaország kormányfőjéhez.
Kérdésként felmerült az is, hogy vannak-e olyan szlovák értelmiségiek vagy politikusok, akikkel legalább szót érthetne a magyar közösség. Kevés, de azért akad. Volt, aki szlovák létére Duray Miklós temetéséről a következőképpen nyilatkozott.
„A szlovák véleményformálók közül Jaroslav Daniška az, aki ott volt Duray Miklós temetésén, írt egy nekrológot, meg azóta egy cikket is róla. Amikor személyesen beszélgettünk a gyászmenet során, azt mondta, hogy a legszebb lakodalom, amiben életében volt, az egy magyar lagzi volt; a mai nap után elmondhatja, hogy a legmeghatóbb temetés, amelyen életében járt, egy magyar temetés volt. Ami a cikkéből lejön, az ezt vissza is adja” – mesélte Gubík.
Robert Fico, mint potenciális jövőbeli kormányfő és szövetséges is szóba került:
„Fico szuverenista és ma már ebből a szempontból kell nézni. [...] A lényeg, hogy ugyanazt gondoljuk az EU működéséről, vagy inkább nem működéséről, működésképtelenségéről, és arról, ami tőlünk néhány száz kilométerre keletre történik, ebben viszont egy fontos szövetséges.”
A félórás műsor meghallgatása kötelező mindenki számára, akit kicsit is érdekel a Felvidék sorsa, legyen külhoni vagy anyaországi magyar.
nyitókép: YouTube
