
LESZ, LESZ, LESZ
Gubík László: Hiszek abban, hogy talpraállítható a felvidéki magyar politikum.
2025. jan. 27.


A Szabad Újság Középpontban című podcastjának vendége volt Gubík László, a Magyar Szövetség jelenlegi, és Csáky Pál, az egykori MKP korábbi elnöke.
A beszélgetés felütése eleve meghatározta a nyilatkozatok hangvételét, mivel a szerkesztő, Pápay György Pál már a legelején megjegyezte, hoyg a Magyar Szövetség akár MKP-is lehetne, ebből kifolyólag arra volt kíváncsi, hogy mi a különbség az egykori MKP és a Magyar Szövetség között. Csáky Pál két fontos eltérést lát a két párt között. Az első az, hogy 2009 végéig egységes volt a párt, sikeres, nyolcéves kormányoldali részvétellel.
„Az MKP tényező volt a külföldön és belföldön egyaránt”
– véli Csáky Pál.
A második különbséget abban látja, hogy volt egyfajta belső összetartóerő, felelőségérzet a magyarok között még a pártszakadás ellenére is. Megjegyezte azt is, hogy a közösségnek szüksége van egy pártra, amelyik artikulálni tudja a közösség akaratát.
Van egy új párt, egy új elnök, új vezetőség – mindenki a csodát várja, de a közösségnek is be kell mögéje állnia
– mondta Csáky.
Gubík László úgy véli, hogy a megválasztása óta „a fecskéket toborozza” a jobb idők elhozatalához. Be kell vonzani az iskolákat, társadalmi szervezeteket, ami eddig is volt, csak hatékonyabbá, intenzívebbé kell tenni a munkájukat. Amíg nincs nemzeti tanácsunk, addig van létjogosultsága egy etnikai alapon szerveződő magyar pártnak (amihez más nemzetiségek is kapcsolódhatnak), éppen ezért gyűjtőpárt, ahol a különféle világnézetű emberek közösen tevékenykedhetnek. A pártelnök úgy látja, a párt jelenlegi feladata ügyekre reagálni és ügyeket kezdeményezni.
Az ajtó mindenki előtt nyitva, aki tenni akar, hogy talpra állítsuk a közösséget. Szövetséget kell kötni a társadalom egyes elemeivel: a magyar ajkú romákkal, a vegyesházasságban élő szlovákokkal és magyarokkal, az egyes szakmák képviselőivel
– véli Gubík László
Arra a kérdésre, hogy van-e megfelelő mennyiségű szakembere a Magyar Szövetségnek, Gubík azt mondta:
vagyunk annyian, hogy az erőnket megmutassuk. Ki kell termelnünk a közösség elitjét: tudományos, kulturális, politikai téren is. A válasz nem az, hogy van-e erőnk, hanem hogy meg kell, hogy legyen az erőnk.
A Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy nem listát keresnek, hanem a listájukra keresnek embereket:
nem akarunk úgy egy oldalhoz sem csapódni a szlovák politikában. A magyarságnak ki kell vonnia magát a blokkosodásból – meg kell kímélni a közösséget attól, hogy egyik vagy másik oldal szolgálója legyen. Ügyek mentén lehet együttműködni. Értékek mentén lehet együttműködni. Partnerekre szükség van. A mi kínálatunk legyen annyira vonzó és hiteles, hogy azzal mi találjunk meg embereket minden oldalon, és ehhez jöhetnek a többi kisebbség képviselői.
Csáky Pál is egyetértett Gubíkkal. Ahogy ő fogalmazott, saját pólust kell kialakítani. A Magyar Szövetség konkurenciája a Progresszív Szlovákia magyarjai lesznek, de a kormányoldal pártjai is figyelni fognak arra, hogy legyen magyar a listájukon.
Nem szabad ideológiai kizárólagosságban gondolkodni
– mondta.
Gubík úgy véli, a szakmaiság mögé fel lehet sorakoztatni eltérő világlátású embereket. Erre példaként a polgármestereket hozta fel az igazságtalan, tengerszint szerinti kifizetési rendszert említve, de ott volt a nyelvtörvény kérdése is, amit szakmai érvekkel tudtak semlegesíteni.
Volt ügy, ami mögé be tudott állni mindenki. Most ez az iskolák kérdése – világította meg Gubík, kiemelve, hogy
hiába vannak magyarok a szlovák pártokban, nem reagáltak ezekre az ügyekre.
Az elmúlt évek hibáit firtató kérdésre is határozott választ adott az elnök, még úgy is, hogy igyekezett óvatosan fogalmazni. „Nem lenne elegáns egy-két felelőst megnevezni, mert közös a felelősség”. A legfontosabb hibának a pártegyesítést nevezte meg, ami „csúnyán el lett baltázva. Szükségszeű volt, az ötlet is jó volt, csak a kivitelezés nem: kvóták, platformok, grémiumok és társaik – felesleges vitákat szült, ráadaásul nyilvánosan”.
Csáky ugyanerre válaszolva háromhibát emelt ki: a három elődpárt egyesítése nem volt őszinte, a volt pártelnök személye nem volt érezhető és a nyilvános viták. Az emberek úgy érezték, becsapták őket, ezért nem mentek szavazni. A volt pártelnök úgy véli, a Magyar Szövetség előtt két csatatér áll: megküzdeni a politikai partnerekkel, vagyis visszahozni az elszívott embereket, szavazókat, illetve ki kell deríteni, miért alacsony a részvételi arány a magyarok lakta régióban.
Óriási munka vár a pártra és a vezetőire, de az egész társadalomra is. Ha ez sikeres lesz, új reneszánsz vár a felvidéki magyarságra
– véli Csáky Pál.
Nem gettósodhat a magyar párt, ehhez szükséges a szlovák nyelvű kommunikáció és a szlovák politikával és a véleményformálókkal való együttműködés – ezt már Gubík László mondta. Nem csak a nyelvet, de a nyelvezetet is fontosnak tartja:
Szerepeljen a szótárunkban az a szókészlet, amivel eljutunk minél több emberhez: magyar ajkú romák, vegyesházasságok magyarjai és szlovákjai, más Dunaszerdahely és más Bodrogköz nyelvezete, A 2009-es pártszakadás és a jelenlegi következő, 2027-es választások között 18 év telt el, felnőtt egy generáció, amelyik még nem látta országos politikában az MKP-t, illetve a Magyar Szövetséget. Ezzel a faktorral is meg kell küzdeni, hogy esélyesnek, komolyanvehetőnek látszék a párt.
Csáky Pál hangsúlyozta, korábban is úgy viszonyult a magyar párt identitásához, hogy a nemzeti elkötelezettség önmagában nem elég: kell mellé az egészségügy, a gazdasági és pénzügyi problémákra a megoldás – ezekkel a magyar vidéken élő szlovákokat is meg lehet fogni. Az otthonmaradókat és az átszavazókat (akik a magyar választópolgárok 30-35%-át teszik ki) kell visszahozni.
Gubík erre reagált, amikor a szlovákiai pártokat és a közönyt nevezte a Magyar Szövetség legnagyobb vetélytársainak.
Az teljes beszélgetés meghallgatható a Szabad Újság honlapján.
Nyitókép: Szabad Újság


Stüszi vadász


