LESZ, LESZ, LESZ
Gubík László: Meg kell védeni a felvidéki magyar közösséget az érdekképviseletet aláásó erőktől
2026. nov. 9.
A felvidéki magyar közéletben tapasztalható támadásokról, a közösségi média szerepéről és a magyar érdekképviselet jövőjéről írt közösségi oldalán Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. A politikus Duray Miklós sírjánál fogalmazta meg gondolatait, hangsúlyozva: szerinte a következő időszakban különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy a felvidéki magyarság képes-e megőrizni közösségi összetartását.
Gubík László bejegyzésében párhuzamot vont a korábbi és a jelenlegi, a felvidéki magyar érdekképviseletet gyengítőnek tartott folyamatok között. Mint írta, Duray Miklós „kristálytiszta logikával” tudott beszélni arról, miként léphetnek fel különböző szervezett erők a felvidéki magyar érdekképviselet megerősödése ellen.
A Magyar Szövetség elnöke szerint a módszerek ugyan változtak, de a jelenség nem tűnt el.
„Most sincs ez másképp, csak a műveleti terület immár a közösségi média világába helyeződött át. Rég volt ennyire alattomos támadássorozat alatt a felvidéki közélet”
– fogalmazott.
Gubík úgy látja, a háttérben az is meghúzódhat, hogy a közösség jövőre meghatározó időszak elé néz. Szerinte a közelgő kihívások egyesekből a közösségépítő szándékot, másokból viszont a romboló magatartást hozzák elő.
A politikus két, egymással szemben álló folyamatot vázolt fel. Az egyik oldalon a helyi közösségekért végzett mindennapi munka, a tehetséggondozás, a megosztottság csökkentése és a magyar identitás vállalása áll. A másik oldalon a közbizalom aláásását, a dezinformációt és a közösségépítő szereplők lejáratását említette.
„2026-ban az én felfogásomban már csak önző vagy önzetlen, építő vagy romboló, tevékeny vagy mihaszna, csapatjátékos vagy szólista, hithű vagy hitehagyott, nagyvonalú vagy sérelmeiből táplálkozó magyar van” – írta, hozzátéve, hogy szerinte a politikai és ideológiai címkék helyett a közösségért végzett munka minősége számít.
Gubík szerint a magyar érdekképviselet jövője a tét
A bejegyzés egyik központi gondolata, hogy a felvidéki magyarság számára nem pusztán politikai vitáról, hanem a szervezett érdekképviselet jövőjéről van szó.
Gubík szerint a magyar érdekképviselet kézzelfogható eredményeket hozhatna a közösség számára. Példaként a dél-szlovákiai beruházásokat, az igazságosabb önkormányzati finanszírozást, az iskolák törvényi és anyagi garanciáit, a szakszerűbb agrárpolitikát, a fiatal családok otthonteremtésének támogatását, valamint a kollektív bűnösség elvének felszámolását és az alkotmányos jogállás megteremtését sorolta fel.
A politikus ugyanakkor úgy véli, mindehhez elsősorban közösségi hitre és akaratra van szükség.
„Ha nem hisszük vagy már nem is akarjuk, akkor meg teljesen mindegy, van-e magyar érdekképviselet vagy nincs, mert már csak állampolgárokként akarunk élni, nem magyarként”
– fogalmazott.
Gubík a bejegyzés végén Duray Miklós örökségére is hivatkozott. Úgy véli, a néhai politikus emléke arra is kötelezi a felvidéki magyarságot, hogy megőrizze a még meglévő közösségi egységet, és ne engedje, hogy azt különböző, általa hálózati szereplőknek, szociopatáknak és gazembereknek nevezett erők szétzilálják.
Gondolatait a Szövetség a Közös Célokért losonci ünnepi közgyűlésének mottójával zárta:
„Amiről az ember önmaga lemond, azt örökre veszíti el.”
Piros 7es



