A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Nicolas Sarkozy in 2010

Gyújtogatások, utcai háborúk, rendőrök elleni támadások: Nicolas Sarkozy szerint a helyzet tovább fog romlani, összeomláshoz közelít a francia gazdaság 2026. nov. 18.

Jelentős esemény, amikor megszólal a kétséget kizáróan nagy tekintélyű volt köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy. Csak akkor nyilvánul meg, amikor valóban van mondanivalója, szemben a gyakran feleslegesen nyilatkozgató Francois Hollande-dal, közvetlen utódjával. Sarkozy szerint Franciaország súlyos tekintélyválsággal küzd, a következő elnök legfontosabb feladata az állam tekintélyének helyreállítása és a munkavégzés ösztönzése lesz. Hogy dolgozzanak normálisan a franciák. Sarkozy egyúttal széles jobboldali és centrista összefogást akar a 2027-es elnökválasztásra, messze nem zárja ki egy újabb pénzügyi válság lehetőségét, vagyis a gazdasági helyzet további romlását. Sőt, gazdasági összeomlástól tart.

A Le Figaro-ban hétvégén megjelent, hosszú interjújában a volt elnök a franciaországi zavargásokról, a fiatalok helyzetéről, a rendőrség szerepéről, a sajtószabadságról, a vallás társadalmi jelentőségéről, a jobboldal választási esélyeiről és Franciaország pénzügyi helyzetéről is beszélt.

Az október 17-i zavargások: Franciaország legnagyobb problémája az állami tekintély meggyengülése

Sarkozy az október 17-i zavargásokat mélyen megrázónak és sokak számára traumatikusnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai erőszak nem új jelenség Franciaország történelmében. Felidézte többek között a párizsi kommünt, a jakobinus terrort, az 1934. február 6-i zavargásokat, Léon Blum 1936-os megtámadását, az algériai háborút körülvevő francia erőszakos ügyeket, 1968 májusát és a 2005-ös külvárosi zavargásokat.

Szerinte tehát nem önmagában az erőszak megjelenése jelenti az újdonságot, hanem az, hogy a francia állam tehetetlennek látszik, és az állampolgárok úgy érzik, magukra maradtak.

Különösen súlyosnak tartja a rendőrök és az oktatási intézmények dolgozói, tanárok elleni támadásokat, valamint a kereskedők üzleteinek lerombolását. A limoges-i városháza elpusztítását a közintézmények tekintélye elleni súlyos szimbolikus támadásként értékelte.

Arra a kérdésre, hogy forradalmi helyzet alakult-e ki Franciaországban, azt válaszolta: még korai lenne végleges minősítést adni, és attól tart, hogy a mostani események csak a kezdetet jelentik. Vagyis, szerinte a helyzet még rosszabb lesz.

Az integráció és a bevándorlás ellenőrzésének hiányát is a problémák egyik okának tartja, de szerinte hiba lenne kizárólag ezekkel magyarázni a zavargásokat. Úgy véli, a jelenlegi helyzet mélyebb problémája az állami tekintély és a rend fenntartására való képesség meggyengülése.

Rendőrség és közbiztonság: Sarkozy szerint a határozott fellépés nélkülözhetetlen

A volt elnök szerint a közrend fenntartásában nincs köztes megoldás: az államnak olyan tekintélyt kell képviselnie, amely visszatartja az embereket az erőszakos cselekményektől.

Kifejezetten bírálta azt a szerinte elterjedt politikai hozzáállást, amely a rendőrséget az empátia hiányával vádolja. Úgy véli, ezzel a rendvédelmi szerveket védekező pozícióba kényszerítik, miközben a zavargók és fosztogatók nagyobb mozgásteret kapnak.

Ugyanakkor nem támogatja a hadsereg bevetését a külvárosi negyedekben. Érvelése szerint a katonák vagy fegyvert használnának, ami polgárháborús helyzethez vezethetne, vagy nem használnák, és akkor a rendbontók, bűnözők kerülhetnének fölénybe. Szerinte a közbiztonság fenntartása a rendőrség és a csendőrség feladata, de ezeknek a szervezeteknek érezniük kell a politikai vezetés támogatását.

A belügyminiszter lemondását sem tartaná megoldásnak, mert szerinte nem személyi, hanem stratégiai problémáról van szó: ugyanaz a politika ugyanazokhoz az eredményekhez vezetne, függetlenül attól, ki vezeti a minisztériumot.

A fiatalok helyzete: munkanélküliség, mesterséges intelligencia és oktatási reform

Sarkozy szerint a középiskolások aggodalmai részben jogosak. A fiatal generációknak egyszerre kell szembenézniük a munkanélküliség újbóli növekedésével és a mesterséges intelligencia munkaerőpiacot átalakító hatásával. Úgy véli, különösen sok szakképzett munkahely szűnhet meg a technológiai változások következtében.

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban határozottan kiáll a szelekció mellett. Szerinte a felsőoktatásba való bejutásnál a teljesítményen alapuló kiválasztás nem igazságtalan, hanem éppen a társadalmi igazságosság egyik biztosítéka. Bírálja azt a törekvést, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék az egyetemi továbbtanulást, mert szerinte ez a követelmények felhígulásához vezet.

Azt is hangsúlyozza, hogy egyetemi diploma nélkül is lehet sikeres életet élni.

Kritizálta a két évvel korábban végrehajtott szakképzési és gyakornoki reformot is, amely szerinte megnehezítette, hogy a fiatalok gyakorlati képzési szerződésekhez jussanak. Emellett kifogásolta a minimálbér emelését és az alacsony bérekhez kapcsolódó munkáltatói járulékkedvezmények csökkentésének tervét, mert szerinte ezek növelik a vállalatok terheit.

A nyugdíjreform 64 éves korhatárának felfüggesztését szintén a fiatal generációk érdekeivel ellentétes döntésnek tartja. Úgy látja, a jelenlegi intézkedések hosszú távon éppen azokra hárítanak nagyobb terheket, akiknek a jövőjét a politikusoknak védeniük kellene.

Franciaország két alapvető problémája: a tekintély és a munka

Sarkozy szerint a 2027-es elnökválasztás jelöltjeinek nem feltétlenül kell több száz intézkedést tartalmazó programokat készíteniük. Franciaországnak szerinte két alapvető problémája van: az állami tekintély helyreállítása és a munkavégzés ösztönzése.

Felidézte 2007-es elnökválasztási jelszavát: „Többet dolgozni, többet keresni”. Úgy véli, a magasabb jövedelem célja továbbra is aktuális, de a több munkavégzés követelménye fokozatosan eltűnt a francia politikából.

Összehasonlításként Németországot említette: állítása szerint Franciaországnak 15 millióval kevesebb lakosa van, mégis egymillióval több közalkalmazottat foglalkoztat. Azt is kifogásolta, hogy az előző évben további közel húszezer álláshely jött létre a közszférában.

Szerinte Franciaország túl sokat költ, miközben nem dolgozik eleget. A közkiadások mérséklését és a foglalkoztatás növelését ezért a következő kormányzat alapvető feladatának tartja.

Sajtószabadság és politikai pluralizmus: kiállás a CNews mellett

Sarkozy határozottan elutasítja az újságírók fenyegetését és megfélemlítését, függetlenül attól, hogy milyen politikai irányultságú médiumban dolgoznak.

Különösen élesen bírálta a konzervatív C8 televíziós csatorna bezárását, amelyet példátlan demokratikus botránynak nevezett. Szerinte a csatornának jelentős közönsége volt, nem terhelte az adófizetőket, ezért bezárása adminisztratív döntéssel elfogadhatatlan.

A szintén jobboldali CNews megszüntetését követelő politikai és szakszervezeti kezdeményezéseket szintén veszélyesnek tartja. Úgy véli, a sajtószabadság nem függhet attól, hogy egy szerkesztőség milyen politikai nézeteket képvisel.

Érdekes módon ugyanezt az elvet alkalmazza a politikai pártokra is. Bár nincs szimpátiája Jean-Luc Mélenchon mozgalma, a radikális baloldali La France Insoumise (LFI) iránt, ellenzi annak betiltását. Ugyanígy elutasítja a Nemzeti Tömörülés (RN) betiltásának gondolatát is. Szerinte ha egy párt törvényesen indulhat a választásokon, akkor a demokratikus politikai rendszer része.

Vallás és társadalom: a pápa látogatása mint a nemzeti összetartozás példája

Az interjú egyik érdekesebb része XIV. Leó pápa franciaországi látogatásának értékelése.

Sarkozy szerint a látogatás felekezeti hovatartozástól függetlenül különleges pillanatot jelentett az ország számára. Kiemelte, hogy mintegy 800 ezer ember gyűlt össze egy helyen úgy, hogy nem történt rongálás, támadás, rendőri sérülés vagy más rendbontás.

Ezt annak bizonyítékaként értelmezi, hogy a társadalom képes békésen, közös értékek mentén is összegyűlni.

A volt elnök szerint a mai társadalomban különösen fontos lenne a transzcendencia, vagyis annak felismerése, hogy az emberi életnek van valamilyen önmagán túlmutató értelme. Úgy látja, a szépség, a lélek, a szentség és Isten fogalmai háttérbe szorultak, és ez hozzájárulhatott a fiatalok körében tapasztalható kiábrándultsághoz és nihilizmushoz.

Hangsúlyozta, hogy a szekularizmus, vagyis az állam és az egyház elválasztásának elve fontos működési szabály, de önmagában nem ad választ az élet értelmével kapcsolatos kérdésekre.

(Ellenpólus)