A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Buzineptanc05

Ha azt hitted nincs LMBTQ néptánc, akkor bizony maradi vagy! 2021. nov. 9.

Az egyik szervező szerint fontos, hogy bárki kipróbálhassa magát a férfi és a női szerepben is, hiszen mindkettőből lehet tanulni. Ebben annyi igazság van, hogy minél több mozgásformával ismerkedsz meg, annál jobban növeled a tudásod, de kibújt a szög a szivárványos zsákból, hiszen percek múlva már a politikánál tartunk…

Szombat délután egy tucat merész fiú vagy lány vagy hasonló, (pontosan nem tudni milyen neműek) gyűlt össze a Turbina kulturális központban, ahol megtartották az első magyar LMBTQ néptánc foglalkozást – írja a mandiner.hu.

„Azon a napon volt az első hazai bemutatóm, mikor először hallottam a homofób törvényről és kurva szarul éreztem magam” – emlékezett vissza Farkas Gergő Dávid táncos, koreográfus arra az időszakra, mikor Stockholmból visszaköltözött Magyarországra. Az ő ötlete volt a LMBTQ mozgásműhely elindítása, a projektbe bevonta Varva Júliát, aki koreográfiát tanult Amszterdamban és Oláh Balázst, aki itthon a Táncművészeti Egyetemen néptánc szakon végzett.

Farkas Gergő Dávid elmondta: ő úgy érzi, sokakat eltávolít a magyar hagyományoktól, ha politikai körök megpróbálják kisajátítani a közös kultúránk egyes részeit.

Ha ennek a mondatnak lenne bármi valóságtartalma én magam perdülnék lmbtq táncra! Arról már nem olvashatunk, hogy milyen körök és milyen hagyományokat sajátítanának ki és hogyan. A népművészetet ugyan megemlíti, de kötve hiszem, hogy a kormány tagjai diktálnák a tánclépéseket a végzett szakembereknek, vagy rácsapnának a kézműves mesterek kezeire, ha nem olyan szép az a turul!

Vavra Júlia szavait olvasva megtudhattuk, hogy szerinte „a magyar néptáncot heteronormatív struktúrák jellemzik”, hiszen a férfi vezet, a nő leköveti őt vagy kevésbé domináns szerepbe kerül. „Ha a népművészet ennyire erősen átpolitizálódik, az beindít egy ellenoldalt is. Sokaknak emiatt inkább az európai identitás vált fontossá” – hangsúlyozta.

Bár alaposan meglepne, ha valaki azért lenne inkább európai, mert nem táncolhat női népviseletben női koreográfiát. Eddig nem igazán kerültünk szakmai viszonyba a néptánccal, de azt már megtudhattuk, hogy a kormány hibája ez is! Az a baj ezzel, hogy virít róla a progresszív átnevelés. A „férfi” és „nő” helyett „vezető” és „vezetett” szavakat használják. A java még csak most jön! Vavra szerint arról is fontos közösen gondolkodni, hogy mit tartunk pontosan hagyománynak, és milyen formában érdemes a jelenben ezeket a hagyományokat ápolni.

A csujogatás alapvetően incselkedő, kritikus, gúnyolódó odaszólás, vagy akár bók is lehet. Mi is a magyar fiatalság része vagyunk, miért ne lehetne a mi témáinkról, mi problémáinkról csujogatást írni? A tradíciók tisztelete nem csak az, hogy betanulom valaki más száz éves csujogatását, hanem az, hogy továbbviszem a szokásokat, és az elődökhöz hasonlóan én is kitalálom a saját csujogatásomat.

- vélekedik a koreográfus.

Nyitókép: elemi.hu