MAGYAR KÁRTYA

Hankó Balázs: Kárpátalján az állami oktatási intézményekben csak az órát tarthatják magyarul 2026. márc. 30.

Kárpátalján az állami oktatási intézményekben megtartható magyarul az óra, de az órán kívüli szünetekben, az iskola udvarán nem lehet magyarul beszélni – közölte a kulturális és innovációs miniszter hétfőn az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Hankó Balázs azt követően beszélt ukrajnai tapasztalatairól, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Egyetemen járt, ahol a magyar diákokkal magyarul beszélt és tartott Kérdezd a minisztert elnevezésű fórumot.

Hozzátette, Rákóczi Ferenc 350. születésnapja alkalmából a korábbi főiskolát egyetemi szimbólumokkal, vagyis magyar talárral, jogarral és rektori lánccal ruházták fel „a nemzet iránti elkötelezett felelősségvállalás jegyében, mert amit ők tesznek, életmentés és nemzetmentés”.

A fórumon elhangzottakról a miniszter elmondta: a hallgatók a jövőjükről kérdeztek, arról, miként tudják biztosítani és garantálni azt, hogy magyarként Kárpátalján élhessenek. Válasza szerint 

a magyar kormány elkötelezett a magyar nemzet érdeke mellett, békét akar, és meg akarja őket védeni, ezért „nemet mond annak az Európai Bizottságnak, amely az őshonos kisebbségek jogait sem kívánja biztosítani, és Ukrajnával, valamint a magyar ellenzékkel összejátszik”, hogy a magyar nemzet kisebbségi jogai ne legyenek biztosítottak.

Hankó Balázs jelezte: indulása előtt az ukrán külügyminisztériumtól kapott egy „demarsot“ azzal kapcsolatban, hogy miről nem szabad beszélnie, így a nemzeti kisebbségek jogairól, továbbá, hogy magánlátogatáson vesz részt, és semmilyen politikai kijelentést nem tehet. 

Elmondták nekem, hogy mit mondhatok egy Európai Unióba törekvő országban úgy, hogy az Európai Bizottság mindezt még támogatja is, ennyit a demokráciáról

– mondta.

Hozzátette, 

nem tartotta be ezeket, „mert a magyar kormány álláspontja egyértelmű, követeljük vissza azokat a kisebbségi jogokat, amelyek 2014 előtt megillették a magyarokat”. 

Ukrajna Magyarországra akkreditált nagykövete, Sándor Fegyir is vele volt a látogatáson, „hogy figyeljen rám, hogy mit teszek, úgyhogy mindennek a szoros emberfogásában telt a kárpátaljai ottlétem”.

A miniszter arról is beszélt a fiataloknak, hogy a magyar kormány fejleszt, kollégiumot épít és támogatja a magyar oktatást. Nem engedi, hogy a 33 magyar líceumból mindössze hét legyen, ezért indították el a beregszászi egyetem képzését Vásárosnaményben. Hozzátette: Mátészalkán elindították a szakképzést is, hogy a fiatal fiúk ott tanulhassanak, 

mert, ha ők visszamennének a határon, akkor nem az oktatási intézménybe kerülnének, hanem a frontra.

A fiatalok félnek. Nem engedik nekik, hogy szabadon eldönthessék, hol, milyen képzésben vesznek részt, és arról is beszámoltak, hogy tavaly ősszel olyan fiatalokat is elvittek katonának, akiket nem lehetett volna besorozni. Az egyetem rektora „szabadította ki” őket – említette a politikus.

Úgy fogalmazott: „szürreális állapotok uralkodnak ott, de mi kiállunk a magyar nemzetért, a fiatalokért.”

Hankó Balázs később a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a kisebbségi jogok kapcsán azt mondta:

a magyar kormány nem kér mást, mint amit a magyarországi ukránoknak is biztosít. 

Jelenleg három ukrán iskolában 5100 gyerek tanul, minden támogatást megkapnak, ezzel szemben a kisebbségi jogok kapcsán kért 11 pontból csak egyben van megállapodás, abban, hogy 

a kárpátaljai magániskolákban szünetekben és iskolai kereteken belül magyar nyelven is lehet beszélni.

A magyar kormány négymilliárd forinttal támogatja a beregszászi magyar egyetemet, ahol 1588 fiatal tanul, illetve a Magyarországra érkező ukrán menekültek ellátására az elmúlt években 420 milliárd forintot biztosított – összegezte a miniszter.

MTI