CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Három nap, ezer kilőtt rakéta: hol járunk? 2022. aug. 9.

Nem, most nem Ukrajnában, bár a végén majd mégis belekeverjük.

A Közel-keleten járunk, ahol a világ közvéleménye által jó esetben is csak mérsékelt figyelemmel kísért háromnapos drámai konfliktus zajlott le, miután az Iszlám Dzsihád gondolt egyet és elkezdte rakétákkal szórni Izraelt.

Három nap alatt több mint 1100 rakétát lőttek ki a terroristák. Ezzel azonban 3 komoly problémájuk is támadt:

1. Elsőként is a Zelenszkij által hónapok óta (ingyé’ és azonnal) követelt Iron Dome (Vaskupola), amely e rakétáknak az izraeli lakott területek felé tartó döntő részét elfogta.

2. A második, a terroristák számára rendre komoly fejtörést és gyakran fejlövést okozó probléma a Cáhál, azaz az Izraeli Védelmi Erők - amely a háromnapos konfliktus során 170 terrorista célpontot támadott.

3. És végül a terroristák legnagyobb ellensége: saját maguk. A több mint ezer kilőtt rakétából ugyanis 200 a saját fejükre hullott vissza, az IDF jelentése szerint több palesztin civilt öltek meg így, mint az izraeli véderő légicsapásai.

És ez utóbbi egyébként egyáltalán nem rendkívüli. Akkor is hasonló eredmények szoktak kijönni, amikor a másik terrorszervezet, a Hamász indítja a rakétákat izraeli civil célpontok ellen.

S hogy mi közünk nekünk ehhez az egészhez?

Hát például úgy, hogy az Európai Unió, melynek jelenleg még mi is tagjai vagyunk, egész komoly összegekkel támogatja a “palesztin ügyet”, s ahogy az már lenni szokott, néhány huncut euró mindig elgurul és hol egy terrorszervezet rakétabeszerzési programjánál, hol egy gyűlölködő irományokat gyártó kiadónál köt ki - a sor végtelenül folytatható.

Magyarország tavaly egyedüli uniós államként vétózta meg az EU nyilatkozat-tervezetét az akkori izraeli-Hamász konfliktus kapcsán, mely nyilatkozat lényegében egyenlő félként kezelte a terrorszervezetet és a megtámadott államot. Megkaptuk persze a magunkét ezért a nyugat-európai kalifátusoktól, de ez természetes, hiszen az ottani muszlim választók felé az ottani kormányoknak meg kell tenniük a megfelelő gesztusokat.

Nekünk ilyen gondjaink jelenleg nincsenek (ki tehát a valóban szabad és szuverén?).

A megtámadott felet egyébként az Amnesty International előszeretettel nevez apartheid-államnak, s mélységesen elítélik a mostanihoz hasonló rakétaterrorra válaszul érkező IDF-válaszcsapásokat, merthogy azok civil célpontokat találnak. Ami nem áll messze a valóságtól, ugyanis ezek a bátor palesztin szabadságharcosok előszeretettel helyezik el rakétakilövő-állomásaikat és más harci létesítményeiket iskolák, óvodák, kórházak és hasonló civil létesítmények mellé. Hogy aztán a világsajtót tele lehessen pakolni véres-könnyes vágóképekkel.

És akkor itt jön a mi szeretett Ukrajnánk, leendő EU-s testvérünk, merthogy az AI legutóbbi (azóta már megbánt) jelentése szerint az ukránoktól sem állt távol a gondolat, hogy civil létesítmények mögé-mellé bújtassák harci dolgaikat, amely minden létező nemzetközi jogtól és egyéb találmánytól a lehető legtávolabb áll.

Csakhogy Ukrajnának most sokkal jobb a sajtója, mint Izraelnek, így a jelentésben közreműködő személy azóta már tettét megbánva fel is állt székéből. Apropó jó sajtó-rossz sajtó: egyelőre nem igazán van szinkronban a palesztin és az egyébként őket támogató nyugati propaganda. Egy IDF-légicsapásban megölt palesztin férfi odahaza mártír szabadsághős, aki életét adta az ügyért. A nyugatiban ugyanő “megölt palesztin kisfiú”.

Mi pedig most akkor kíváncsian várjuk a választ a nemzetközi emberjogi szervezetektől, ENSZ-től, von der Leyen asszonytól és a világ többi hipokritájától, hogy akkor szabad-e, s ha igen: kinek civilek közé rakétákat meg hasonlókat telepíteni?

A következő kérdés pedig majd az lesz - de ez már egy hosszabb történet - hogy mi a terv azokkal az Ukrajnába juttatott fegyverekkel, amelyekhez már most a nem is annyira feketepiacon világos nappal könnyebb hozzájutni, mint Pest belvárosában egy liter benzinhez?

A képen: az izraeli Iron Dome (balra) elfogja a Hamász által Dél-Izrael felé kilőtt rakétákat (jobbra) a Gázai övezet északi részén lévő Beit Lahiából, 2021. május 14-én. (Fotó: AFP)