CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Hároméves kortól óvoda: Kié a felelősség, a családé vagy az államé? 2025. máj. 10.

2028-tól jelentős változás lép életbe Szlovákiában az oktatási rendszerben: kötelezővé válik az óvodai nevelés minden hároméves gyermek számára. Az intézkedést Tomáš Drucker oktatási miniszter (Hlas) jelentette be, és komoly vitát váltott ki a közvéleményben és a politikai életben is. 

A Sobotné dialógy című műsorban a miniszter és Milan Majerský, az ellenzéki KDH vezetője fejtették ki álláspontjukat.

A miniszter érvelése: a gyermek fejlődése az első

Tomáš Drucker hangsúlyozta, hogy a korai gyermekkori életszakasz meghatározó a későbbi fejlődés szempontjából, amit számos kutatás is alátámaszt. „Ebben az életkorban van leginkább szüksége a gyermeknek támogatásra a fejlődése és jövője szempontjából” – fogalmazott. Szerinte, ha a szülők nem tudnak vagy nem akarnak megfelelően gondoskodni gyermekükről, akkor az államnak kötelessége közbeavatkozni.

A miniszter hozzátette, hogy azok a szülők, akik saját maguk szeretnék felkészíteni gyermeküket a további tanulmányokra, ezt továbbra is megtehetik. Ugyanakkor elismerte, hogy egyes régiókban hiány lehet az óvodai férőhelyekből, és előreláthatólag akár ezer óvodapedagógus is hiányozhat a rendszerből a változás bevezetésekor.

Az ellenzék kritikája: túlzott állami beavatkozás

Milan Majerský, a KDH elnöke szerint a hároméves kortól kötelező óvodáztatás értelmetlen és túlzott állami beavatkozás a családi nevelésbe. „Az, hogy a gyermek óvodába járjon, lehetőség legyen, ne kötelezettség” – hangsúlyozta. Úgy véli, inkább olyan segítő szolgálatokra lenne szükség, mint a terepen dolgozó asszisztensek, akik különösen a marginalizált roma közösségekben segíthetnének a szülőknek a megfelelő gyermeknevelés elsajátításában.

Tanári fizetések és oktatási kiadások

A beszélgetés során szó esett a pedagógusbérek emeléséről is. Drucker szerint 2026-ban közel 700 millió eurót különítenek el erre a célra, ebből 341 millió euró a költségvetési konszolidációs igény. A miniszter elismerte, hogy ezt az összeget az állampolgároknak kell majd megfizetniük, de szerinte megéri az árát, ha cserébe javul az oktatás színvonala és nő a pedagógusok megbecsültsége. Hozzátette: ő maga is hajlandó többet fizetni, akár adóemelés formájában is, ha ezzel biztosítható a tanárok megfelelő bérezése.

Majerský ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatásra fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya csökkent: míg 2023-ban ez 4,6% volt, addig idén már csak 4,5%. Ez szerinte azt jelzi, hogy a kormány valójában nem növeli, hanem csökkenti az oktatás támogatását.

Társadalmi vita előtt

A hároméves kortól kötelező óvodáztatás komoly társadalmi vitát váltott ki. Támogatói szerint ez hosszú távon javíthatja a gyermekek esélyeit és csökkentheti a társadalmi különbségeket, különösen azokban a családokban, ahol hiányzik a megfelelő otthoni nevelési háttér. Ugyanakkor az ellenzők a szülői szabadság korlátozását, valamint az állam túlzott beavatkozását látják benne a családi életbe.

A reform sikeressége nagyban múlik majd az óvodai férőhelyek bővítésén, a pedagógushiány kezelésén, valamint azon, hogy a társadalom milyen mértékben fogadja el a változást. A kötelező óvoda bevezetését kísérő intézkedések – például rugalmas szabályozás a szülői nevelés lehetőségéről, vagy a hátrányos helyzetű családok célzott támogatása – szintén kulcsszerepet játszanak majd abban, hogy az intézkedés ne bürokratikus kényszerként, hanem valódi segítségként jelenjen meg.

Szlovákia előtt tehát egy olyan döntés áll, amely nemcsak az oktatási rendszert, hanem a családok és az állam közötti viszonyt is formálja. A következő években dől el, hogy a kezdeményezés valóban a gyermekek javát szolgálja-e, vagy inkább ellenállást szül az érintettek körében.