CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Hatalmas játszmák zajlanak a háttérben, Putyin pekingi útja sorsdöntő lehet 2026. máj. 19.

A kedden és szerdán zajló látogatás elé a kínai állami média egyik lapja, a Global Times azt írta, hogy a gyors, egymás után zajló amerikai és orosz látogatások komoly visszhangot váltottak ki világszerte. Az elemzők azt hangsúlyozzák, hogy a hidegháború utáni korszakban rendkívül ritka, hogy egy ország egy héten belül, egymás után fogadja az Egyesült Államok és Oroszország vezetőit.

Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vasárnap már előzetesen „gratuláló leveleket” váltottak az orosz elnök e heti pekingi útja előtt. A kínai államfő azt mondta, hogy a kétoldalú együttműködés Oroszország és Kína között „folyamatosan elmélyült és megszilárdult”, az idei év pedig a két ország stratégiai partnerségének 30. évfordulóját is jelenti egyben.

Rendszeresen összejárnak

Vlagyimir Putyin mostani kétnapos vizitje egybe esik a 2001-es kínai-orosz barátsági szerződés 25. évfordulójával. A Kreml közleménye szerint „kétoldalú kapcsolatokról, valamint kulcsfontosságú nemzetközi és regionális kérdésekről” tárgyalnak majd, valamint a gazdasági együttműködésről is szó lesz.

Legutóbb 2025 szeptemberében töltött majdnem egy hetet Kínában az orosz vezető. A szokatlanul hosszú idő alatt nem csak Hszi Csin-pinggel egyeztetett, hanem mint fő vendége megtekintette a pekingi Győzelem Napja katonai parádét, amellyel Japán II. világháborús vereségének 80. évfordulóját ünneplik a kínaiak. De emellett részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján is, majd találkozott szövetségeseivel a kubai elnökkel éppúgy, mint az észak-koreai diktátorral és Irán képviselőjével.

Putyin jelenléte a tavaly szeptemberi kínai útján egyfajta tükörképe volt annak, ahogyan szűk fél évvel korábban Hszi Csin-ping volt a fő vendége a május 9-i moszkvai Győzelem Napja díszszemlének, ahol végignézte a kínai egységek felvonulását a Vörös téren az orosz erők mellett. Egy évvel korábban – 2024 májusában – járt Putyin állami látogatáson Kínában.

Ez volt egyébként az első külföldi útja negyedik elnöki beiktatását követően, ami egyértelműen jelezte a kínai-orosz partnerség fontosságát.

Hszi Csin-ping pedig 2023. márciusában utazott Moszkvába. Amikor elhagyta a Kremlt és elbúcsúzott vendéglátójától azt mondta Putyinnak: „Olyan változások történnek manapság, amilyeneket 100 éve nem láttunk, és mi együtt hajtjuk végre ezeket a változásokat.” A legcinikusabb Putyin vizit talán a 2022 februári volt, amikor az orosz elnök részt vett a pekingi téli olimpia megnyitóján. Ez azért fontos, mert ez mindössze 20 nappal az ukrajnai invázió előtt történt és a két vezető akkori pekingi találkozóján meghirdette a „korlátok nélküli” partnerséget.

Az ukrajnai háború jó üzletnek bizonyult

Az egyre elmélyültebb kínai-orosz viszony aggodalomra ad okot Nyugaton, különösen, amióta Moszkva 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Az azóta Oroszországnak nyújtott kínai gazdasági és diplomáciai támogatás masszívan hozzájárult a konfliktus fennmaradásához – állítják nyugati diplomaták és elemzők.

Kína és Oroszország kétoldalú kereskedelme 2022 óta rekordszintre ugrott. Mint azt a The Guardian megjegyzi, Kína az orosz export több mint negyedét veszi fel. Ezzel együtt Peking nagy mennyiségű orosz nyersolaj-vásárlásával dollár százmilliárdokkal támogatta Moszkvát az ukrajnai háborúban. Az ázsiai nagyhatalom több mint 367 milliárd dollár értékű orosz fosszilis üzemanyagot vett a háború kezdete óta – derül ki az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont által gyűjtött adatokból.

Bár Kína közvetlen katonai segítséget nem nyújtott Moszkvának, amerikai elemzők szerint Peking a gépipari eszközök körülbelül 70 százalékát és a félvezetők 90 százalékát biztosította Oroszországnak háborús gépezete újjáépítéséhez, cserébe Kína az érzékeny védelmi technológiák területén kapott orosz támogatást. Információk szerint k ínai állami védelmi cégek navigációs berendezéseket, vadászgép-alkatrészeket és egyéb kettős felhasználású technológiát is szállítottak az elmúlt években az orosz védelmi vállalatoknak

A megugrott orosz olajeladások zömében a nyugati szankciók következménye, amelyek arra kényszerítették Moszkvát, hogy Keletre irányítsa át nyersolaj-exportját, még úgy is, hogy ez bizonyos árengedménnyel járt. Kína tehát az orosz kőolaj fő vásárlója lett, bár ennek az üzletnek az értéke továbbra is nagyon érzékeny az árfolyam-ingadozásokra.

Ennek legjobb példája az, ami Hormuzi-szoros márciusi lezárása után következett be a nemzetközi olajpiacon.

A nyugati félteke irányadó brandjei a februárt megelőző időszak hordónkénti 80 dolláros árszintjéről a 110 dolláros irányba mozdultak el. Viszont a Perzsa-Arab-öbölben már két hónapja tartó blokád oda vezetett, hogy energiaválság kezd kialakulni a világban és mára már szinte minden nyersolaj eladható. Így történhetett meg, hogy a korábban hordónként 60 dollár alatti áron gazdára találó uráli típusú orosz kőolaj hordójáért áprilisban már akár 120 dollárt is el lehetett kérni.

De mi van az orosz földgázzal?

Nagyon valószínű, hogy hasonlóan a tavaly szeptemberi megbeszélésekhez ismét egyeztet a két vezető a Kínába exportált orosz földgáz mennyiségének növeléséről és újabb közös gázprojektekről. 2019-ben indult be a földgáz szállítása a Power of Siberia (PS-1) vezetéken. Ez több mint 2000 kilométeres távolságból, az orosz Távol-Keleten fekvő, egészen pontosan a Szibéria északi részén, Jakutföldön található, csajandai földgázmezőkről juttatja el a gázt Kína egyik északi tartományába, Hejlungcsiangba. Az országon belül ezt később meghosszabbították Sanghajig, így teljes hossza megközelíti a 3000 kilométert.

2024-ben az oroszok körülbelül 31 milliárd köbméter (BCM) földgázt szállítottak, ami Kína éves földgázfogyasztásának a 7 százalékát jelentette. A vezeték teljes kapacitása évi 38 milliárd köbméter földgáz lesz. 2019-es átadás óta a szállítási volumen évről évre növekszik, és a terveknek megfelelően fokozatosan éri el maximális kapacitását.

Mivel az orosz földgáz továbbra is olcsó, ezért Kína is támogatja további közös vezetékek megépítését.

Vélhetően a mostani látogatáson is szóba kerül a Power of Siberia 2. (PS-2) csővezeték megépítése Mongólián keresztül. Már épül a Far Eastern Route, amelynek létrehozásáról egy 2023 januárjában aláírt kormányközi megállapodás rendelkezett és tervezett éves kapacitása 10 milliárd köbméter lesz. Ha elkészül, akkor ezzel a teljes orosz gázszállítás eléri az évi 48 milliárd köbmétert.

A vezeték az oroszországi Szahalinról indul, Habarovszkon és Vlagyivosztokon át halad, és az Usszuri folyó alatt a kínai Hulin közelében lépi át a határt. Mivel a megállapodás már az uniós szankciók elrendelése után született és kizárta Oroszországot a nyugati fizetési rendszerből, valószínűleg éppen ezért állapodtak meg a felek, hogy a gázszállítások ellenértékét nem amerikai dollárban, hanem mindkét fél saját nemzeti valutájában, vagyis jüanban és rubelben törleszti.

Egyébként a nyugati szankciók elkerülésében a kínai pénzügyi rendszer nagyban segítette Oroszországot a háború folyamán. Míg az ukrajnai invázió kezdete előtt alig fél százalék volt a jüanban teljesített orosz export aránya, addig ez 2022 szeptemberére már elérte a 14 százalékot. Az elmúlt több mint négy évben mindkét ország pénzintézetei kiterjesztették hazai fizetési rendszereik használatát. Ezért sem meglepő, hogy a gáz- és kőolajszállítások elszámolása mellett Kína és Oroszország a kétoldalú kereskedelemben is növelte a saját valutában történő elszámolást.

Forrás: index.hu