CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Hét ukrán drón roncsát találták meg a 21 diák életét követelő iskolai mészárlás helyszínén 2026. jún. 2.

Az orosz Nyomozó Bizottság szerint az ukrán fegyveres erők teljesen tudatosan, szándékosan mértek csapást arra a kollégiumra és oktatási épületre, ahol kiskorúak is tartózkodtak. 

A támadás miatt Moszkvában „túlcsordult a pohár”.

Harkiv megyéből indították azokat az ukrán drónokat, amelyek május 22-én éjjel valóságos mészárlást rendeztek a sztarobilszki pedagógiai szakközépiskolában. Az orosz ellenőrzés alatt álló luhanszki régióban végrehajtott támadásban 21 tanuló vesztette életét. A tragédia helyszínén a hatóságok hét pilóta nélküli repülőszerkezet maradványait, valamint a navigációhoz használt Starlink-antennák darabjait találták meg – közölte Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke.

A döbbenetes részletekről egy Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott hétfő esti moszkvai válságtanácskozáson számoltak be. Basztrikin kiemelte: a drónok akár 120 kilogrammnyi robbanótöltetet is szállíthattak, és a csapás cseppet sem volt véletlen.

„Az ukrán fegyveres erők célzottan mértek tömeges precíziós csapást a kollégium oktatási épületeire, pontos tudatában annak, hogy ezek az objektumok oktatási intézmények, ahol diákok tanulnak és laknak állandóan, köztük kiskorúak is” – hangsúlyozta az SZK vezetője.

Alekszandr Gucan orosz főügyész bejelentette, hogy a terrorcselekményként kezelt ügyben már megvannak a fő gyanúsítottak: vádlottként szerepel Robert Brovdi, az ukrán drónhadsereg parancsnoka, valamint Oleh Ivascsenko, az ukrán katonai hírszerzés vezetője is.

Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője elmondta, hogy a támadásnak a halálos áldozatok mellett 45 sebesültje is van, közülük hetet még mindig kórházban ápolnak, egyikük állapota pedig válságos. Vlagyimir Putyin leszögezte: a sztarobilszki terrortámadás elkövetőinek el kell nyerniük méltó és elkerülhetetlen büntetésüket.

A tragédia éjszakáján 86 diák tartózkodott az épületben. A luhanszki régióban a támadás után rendkívüli állapotot és kétnapos gyászt hirdettek. Az orosz hadsereg nem várt sokáig a válasszal: május 24-én pusztító „megtorló csapást” mértek Ukrajnára – köztük Kijevre is –, ahol a legmodernebb Oresnyik, Iszkander és Kinzsal rakétákat, valamint Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépeket is bevetettek.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Moszkvában „túlcsordult a türelem pohara”. Kilátásba helyezték, hogy folyamatosan bombázni fogják a kijevi hadiüzemeket és döntéshozatali központokat.

A tárca egyúttal drámai felhívást intézett a nyilvánossághoz: felszólították a külföldi diplomatákat és állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Kijevet, a helyi lakosokat pedig arra kérték, hogy menjenek messzire a katonai és közigazgatási létesítményektől.

A hétfői moszkvai egyeztetésen elhangzott, hogy az orosz adatok szerint az ukrán fél 2014 óta már 2116 oktatási intézményt (óvodát, iskolát) támadott meg. Basztrikin példaként említette az április 7-i zaporizzsjai esetet is, ahol egy iskolát fényes nappal, tanítás közben ért kétszeres dróncsapás. Ott a mentés és az evakuálás közben leadott második hullámban hat diák sérült meg.

A háborús zónában hétfő este sem csillapodtak a harcok: Gyenyisz Pusilin donyecki vezető közölte, hogy az ukrán csapások következtében az ő régiójában is meghalt két civil, négyen pedig megsebesültek.

MTI nyomán