ZSÍR

Hetvennyolc éve alapították meg a magyar kultúra legrangosabb elismerését, a Kossuth-díjat 2026. febr. 13.

Pontosan hetvennyolc évvel ezelőtt, 1948. február 13-án alapították meg és adták át először a magyar szellemi élet és a tudomány legmagasabb rangú állami kitüntetését, a Kossuth-díjat. 

Az elismerés létrehozását az 1848-as forradalom és szabadságharc századik évfordulója, a centenárium alkalmából határozták el, azzal a céllal, hogy méltó módon jutalmazzák a kimagasló alkotókat és a nemzet építésében élen járókat.

Az első díjátadó névsora különleges kordokumentumként maradt ránk, amely hűen tükrözi az akkori politikai és társadalmi viszonyokat. Az első alkalommal száztízen részesültek az elismerésben, és a listán a magyar művészet és tudomány óriásai mellett a szocialista munkaverseny hősei, fizikai munkások, traktorosok és vájárok is helyet kaptak. Így fordulhatott elő, hogy egy napon vehette át a díjat Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, Kodály Zoltán zeneszerző és Gulyás Lajos traktoros vagy éppen Nagy József lakatos.

A díjazottak között a magyar kultúra olyan megkérdőjelezhetetlen alakjai szerepeltek, mint Bajor Gizi és Somlay Artúr színművészek, Ferenczy Béni szobrász, Czóbel Béla festőművész, valamint Illyés Gyula, Déry Tibor és Füst Milán írók. A tudományos életet mások mellett Fejér Lipót matematikus és az országosan ismert fizikus, Öveges József képviselte.

Az alapítás évében az elismerés egyfajta történelmi igazságszolgáltatásként is szolgált, hiszen három olyan zseninek ítélték oda posztumusz a díjat, akik életükben nem kaphatták meg a nekik járó megbecsülést. Ekkor ismerték el a zeneszerző Bartók Béla, a festőművész Derkovits Gyula és a költő József Attila munkásságát is. 

Bár a Kossuth-díj átadása később hagyományosan március 15-éhez kötődött, a díj története ezen a februári napon kezdődött, megteremtve ezzel a magyar alkotók egyik legfontosabb ünnepét.