LESZ, LESZ, LESZ
Holecz Attila: Kúpili sme malacot...
2025. szept. 16.
Nem uszítani szeretnék! Dehogy! Meg itt már nem is nagyon lehetne. Csupán jobban kivesézem mindazt, ami zavar. Sokan még mindig úgy emlegetik, hogy a felvidéki magyarság egyik fellegvára: Komárom. Akik nem itt élnek...
Hogy mi is zajlik a városban? Kimész sétálni, és egyre több szlovák szót hallasz, kis túlzással már a magyar eltörpül mellette.
Aztán vannak azok az egyének, akik keverik a két nyelvet, amolyan kúpili sme malacot stílusban kommunikálnak:
azt hiszik, micsoda menőség.
Nézetem szerint mindkét nyelvnek adnak egy parasztlengőt, megszentségtelenítik. Nem tudok még mosolyogni sem mindazon, amin mások nevetgélnek. Lehetséges, hogy maradi és búval baszott vagyok.
De inkább nemzeti konzervatív, patrióta. Aztán jön a magyarázat: nem kell háborúzni a szlovákok ellen. Vajon ki akarna háborúzni? Attól, hogy valaki felvállalja a gyökereit, a magyarságát, nem fog minden “divatirányzatnak” behódolni, az aktuális hatalmaknak és háttérembereinek bábjává válni, nem soviniszta, meg nem is “náci”.
A látszatra sem adnak, hiszen dicső Klapka tábornokunkra rácseszerintették azt a bizonyos szemüveget. Hiába volt a felháborodás, maradt.
Megnézném, ha netán Metód bátyóék szerepelnének így egy marketinges kreálmányában, micsoda szirénázással tiltakoznának a libsi képviselők (is). Folytathatnánk a sort, de minek?
Érdekes dolog, hogy talán nem célirányosan, de mindig a magyarság kapja az oltást, persze csak a nemzeti részét érinti érzékenyen: a kevertek már tapsolnak mindennek és mindenkinek, ha intenek a karmesterek. Most repül a gumicukor és a macskanyelv...
Mosttapsújá, lebo megmondováztam!
Komárom remekül halad Érsekújvár mintájára. Ott is elkezdődött valami egykoron, és elég szépen elburjánzott. Nagy kár, hogy a mai nagy demokrációban sem lehet szabadon véleményt nyilvánítani, mert jönnek a bosszúskodók.
Az embereik a fércbukon, akikre talán 10-15 éve még volt energiám és idegzetem, de nagyon sokan belefáradtak az örökös harcba, aminek az eredménye csak saját magad “megbélyegzése”.
Aki nem béget a tömeggel, az már nemigen tetszik az uraknak. Engem nem zavar a skatulya, csupán az, hogy asszimilálódunk és fogyunk. Aminek nem lesz jó vége...
Sok múlik az adott települések vezetőségén, a megmaradt magyar családokon, a nevelésen, a magyarságtudat plántálásán, az iskolákon, a tanárainkon.
Ellenszélben is megmaradni olyannak, amilyennek születtünk. Magyarnak!
Mert mi otthon vagyunk a Kárpát-medencében, Komáromban is! Rajzolhattak bármilyen határokat...
Nyitókép: pixabay
Holecz Attila



