TE BUZERANT!

Holland kormányfő Brüsszelben: Az ukránok nyerésre állnak, újabb szankciók kellenek! 2026. jún. 19.

Rendkívül feszült hangulatban vette kezdetét az uniós tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója, ahol a háborús stratégia mellett a gigantikus uniós költségvetés és a Moszkvával való diplomáciai kapcsolatok is komoly vitákat váltottak ki. Rob Jetten holland miniszterelnök határozott, optimista nyilatkozattal érkezett a tanácskozásra, kijelentve, hogy jelenleg teljesen egyértelműen az ukránok állnak nyerésre az Oroszországgal szembeni háborúban. 

A kormányfő szerint Kijevet minden lehetséges módon támogatni kell, amit Hollandia egy újabb, 500 millió eurós katonai segélycsomaggal is nyomatékosított. Jetten hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt újabb kőkemény szankciókkal és fokozott nyomással kell rá kényszeríteni a tárgyalóasztalra, és amint Moszkva készen áll a békére, az Európai Unió egységesen fog fellépni a biztonsági garanciák és a jövőbeli kapcsolatok kérdésében.

A holland optimizmust azonban némileg árnyalták a diplomáciai realitások és a többi tagállam megszólalásai. Micheál Martin ír miniszterelnök rámutatott, hogy egyelőre semmilyen jel nem utal az orosz tárgyalási hajlandóságra, így a béketárgyalások megkezdésének időpontja teljesen bizonytalan, bár leszögezte, hogy a jövőbeli egyeztetéseknek elsősorban Kijev és Moszkva között kell zajlaniuk. Eközben Christian Stocker osztrák kancellárnak az Európai Tanács elnökét, António Costát kellett védelmébe vennie, akit több uniós vezető élesen bírált, amiért kapcsolatot kezdeményezett Putyinnal. Stocker szerint a kommunikációs csatornák fenntartása Moszkvával elengedhetetlen, hogy az EU képes legyen megfelelően képviselni és megvédeni a saját érdekeit, amikor eljön a tényleges tárgyalások ideje.

A politikai stratégia mellett a pénzügyek terén is komoly törésvonalak alakultak ki a csúcstalálkozón, ugyanis az Európai Bizottság következő hosszú távú költségvetésére vonatkozó, 2000 milliárd eurós javaslata kiverte a biztosítékot a nettó befizető államoknál. Friedrich Merz német kancellár kerek perec kijelentette, hogy a javasolt összeg túl magas, a számokat csökkenteni kell, mivel az unió is csak annyi pénzt költhet el, amennyi ténylegesen a rendelkezésére áll. Bár Merz elismerte, hogy Berlin spórolós álláspontja jelenleg nem élvez többséget, emlékeztetett, hogy a döntéshez egyhangúságra van szükség. 

Christian Stocker osztrák kancellár teljesen egyetértett német kollégájával, és odaszúrt Brüsszelnek azzal a megjegyzéssel, hogy a több pénz önmagában nem jelent automatikusan erősebb Európát. Ezzel szemben Rob Jetten a költségvetés teljes modernizációját sürgette, mondván, hogy az 1990-es évekből származó szemlélettel nem lehet felépíteni a jövő gazdaságát, és a forrásokat a modern célokra, így a biztonságra és a versenyképesség erősítésére kell összpontosítani.

MTI nyomán