ZSÍR

Honnan ered? – A hétköznapi szavak nem hétköznapi eredete 2025. jan. 25.

Egy-egy szó eredete tökéletesen megmutatja, milyen hatások, történések és kultúrák formálták anyanyelvünket. Ebben a cikkben olyan ismert magyar szavak nyomába eredünk, amelyek eredete különösen érdekes és fordulatos.

Kocsi

A „kocsi” szó a Komárom-Esztergom megyei Kocs község nevéből származik, ahol a középkorban különlegesen jó minőségű, kényelmes lófogatú járműveket készítettek. A szekerek olyan népszerűek voltak Európa-szerte, hogy a „kocsi” szó változatai számos más nyelvben is meghonosodtak. Németül például „Kutsche”, angolul „coach”, spanyolul pedig „coche” formában.

Gulyás

A gulyás ugyancsak több európai nyelvben meghonosult, németül például „Gulasch”, franciául pedig „goulache” alakban. A szó eredetileg a marhapásztorokat írta le, akiket gulyásoknak hívtak, a gulyásleves szó csak később alakult ki, és arra az egyszerű és könnyen elkészíthető ételre utal, amelyet a pásztorok szoktak főzni.

Palota

A szó a latin „palatinum” kifejezésből ered, amely a római Palatium dombra utal. Augustus császár korától ugyanis ezen a dombon állt a császárok udvara. A latin szó később a görögben „palationná” alakult, innen pedig elsőként a szláv népcsoportok vették át „palata” formában.

Dob (hangszer)

Nagy valószínűséggel hangutánzó szó, amely még az ősmagyar nyelvből maradt ránk, és a dobverés mély, ritmikus hangjának leírásából keletkezett.

Pálinka

Szláv eredetű szó, a paliť (égetni) szó származéka, ami az ital elkészítési módjára reflektál. Több nyelv égetett szeszre használatos szava is magában hordozza a készítési folyamatot, így például a német is a „Branntwein” (brennen – égés) szóval.

Suhanc

Valószínűsíthető, hogy a „suhog” igéből eredő hangfestő szó, amely párhuzamba állítja a szélben suhogó fiatal facsemete és a serdülő korú fiú alakját és korát. Hasonló a helyzet a „suttyó” szóval is, amelyet az etimológusok a suhogó ággal hoznak összefüggésbe.

Csókol

A „csókol” igéből csak utólagos elvonással keletkezett a „csók” szó, illetve az ó betű csak a magyarban nyúlt meg. Az ajkak összetalálkozásakor keletkezett hangot hivatott felidézni, gyökerei pedig az ugor korban keresendők a „vogul sohal” és a „sokel” szavakban.

nyitókép: Aaron Burden - Unsplash