ILLIBERÁLIS

Horthy-szobor és nácizás 2022. szept. 3.

Ismét hozta a baloldal a formáját. Nácizik. Megint. Újra. Örökkön örökké!

Most épp a Horthy-szobor kapcsán. Nincs Magyarországon baloldali lap, ahol nem a nácizmus ellen riogatnának, de lássuk be azért eléggé izzadtságszagú, és hiteltelen az egész. Az emberről a náci bélyeg emiatt már úgy pereg le, hogy észre sem veszi. Megvádolják a jobboldaliakat egy tömeggyilkos eszme iránti szimpátiával és normális esetben felháborodás kellene, hogy ezt kövesse, de ez valahogy nem megy már a jobboldaliaknak. Felháborodás helyett, csak elengedik a fülük mellett.

Mindez nem véletlen.

Egy olyan végletekig liberalizmussal átitatott nyugati kultúrában, mint amilyenbe Magyarország bele tartozik, egyre kevésbé van létjogosultsága a nácizásnak. A nácik legyőzése és a második világháború után új világrend alakult. Egy kétpólusú világ, ahol mind az USA, mind a szovjetek által dominált világban tűzzel-vassal irtották a nácizmus csíráit is. Az eredmény egy nácitalanított világ lett, a náci szóval való revolverezés ugyanakkor azóta is fennmaradt, sőt virágkorát éli. Ma szinte sehol vagy elvétve látni nácikat, de mégis gyakorlatilag bármit és annak ellenkezőjét is lenácizzák a baloldalon, ha épp úgy találják, hogy valami nem eléggé baloldali. Jó kis taktikai fegyver ez. Ha valami nincs, a szájuk íze szerint összepiszkolják valami mocskos dologgal (náci) amitől elég mocskos lesz, attól pedig majd elhatárolódnak az emberek, és marad kizárólag az ő alternatívájuk. Régóta használja fel a náci kártyát a baloldal a saját doktrínáik elfogadtatásához. Nácik versus ők. Ez a választék. Ezzel viszont teljesen kiüresítették a szó jelentéstartalmát. A baloldalaik értelmezésében igazából a náci szó szinonimájaként a gazember szót is lehetne használni. Jordan Peterson egy gazember (náci), mert egy egyetemi professzorként, nem hajlandó a diákokat gender semleges névmások alapján hívni. Teljesen mindegy az, hogy Peterson önbevallás alapján liberálisnak tartja magát, és más érvkészlettel száll szembe a progresszívekkel, mint egy gazember (náci). Progresszívek szerint Peterson akkor is egy gazember (náci) és kész, mert nem enged az elveiből. Sajnos rengeteg ehhez hasonló példát szolgáltat még a balos sajtó mind itthon, mind Nyugaton.

Teljesen egyértelmű, hogy a nácizmus elleni harc már kifutotta magát. Volt nürnbergi per, történelmi múlttal való szembenézés, minden megtörtént már. Egyedül csak az anti-náciknak nem sikerült egy új valláspótlékot találni. Emiatt újra és újra belekötnek mindenbe, ami Marxtól jobbra található, és náciznak olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeknek ahhoz semmi köze sincs.

Szeretnék fontosnak érezni magukat, vagy talán nem találják helyüket a világban vagy a jó ég tudja miért, de látszólag arra próbálják felépíteni az identitásukat, hogy ők a szabadság, egyenlőség őrei, és a nácizmus ellenségei. Ezzel próbálnak megmagyarázni alfát és omegát, a teljes világmindenséget. Számukra ez a Biblia, ez az, amire fel lehet építeni mindent. Mondhatni vallásként, vagy valláspótlékként élik meg az úgynevezett nácizmus elleni harcot. Téveszméikkel egyet nem értő társaikat pedig egy bigott muszlimot is megszégyenítő szenvedéllyel ostorozzák. Mintha egy liberális dzsihádba csöppennénk.

A világ azonban ennél picit bonyolultabb. Ha mindent ebből nézetrendszerből próbálnak megmagyarázni, akkor hamar össze fognak nácizni olyan dolgokat is, amik valójában nem azok. És pontosan ez a jelenség látható a Horthy-szobor kapcsán is.

Progresszívék számára teljesen mindegy, hogy Horthy elítélte a nyilasokat, utálta Szálasit, betiltatta a nyilas pártot, vagy, hogy leállítatta a fővárosi gettóba zárt zsidók deportálását. Kit érdekel, hogy a Horthyt a háború után a zsidó kapcsolatai mennyit segítették. Nem számít. Szerintük ő mindezek ellenére náci, ezért, aki neki szobrot avat, az is náci! A nácizmus pedig rossz volt, ezért, ha te támogatod, hogy szobrot kapjon egy náci, akkor barátom bizony te is náci vagy. Érted? Náááácccciiiiiiii! Már pedig te nem lehetsz náci! Te jobb vagy annál! Neked liberálisnak kell lenni! Neked úgy kell gondolkodni, ahogy mi megmondjuk neked! Ördögi kör az egész.

Kicsit olyan ez a nácizás, mint amikor egy kutya meglát egy sétálót a járdán, odarohan a kerítéshez, majd körbe-körbe rohan és kergeti a saját farkát. Elkezd egy értelmetlen szélmalomharcot a házőrző kutya a saját farka ellen, a liberális felebarátok meg egy olyan valami ellen, aminek ma nincsen társadalmi támogatottsága. Mindkettő vizionál valamilyen veszélyt, ami nem létezik. A kutyának nem kell, megijedni a saját farkától, a liberálisnak meg nem kell tartania attól, hogy a nácizmus visszatér. Persze, biztos van néhány félőrült, aki náci indíttatásból ma is képes lenne belelőni másokat a Dunába, pusztán azért mert másik embertársának görbébb az orra, de a Balatontagadók közül több van ma Magyarországon, mint az előbbi egyénekből. Őrültek persze mindig voltak és lesznek is, de csak mert van pár belőlük nem kell azt vizionálni, hogy itt újra náci diktatúra lesz.

De ha már ennyire félnek a szélsőséges dolgoktól, mi lenne, ha végre valahára a nácizmus bűnein túl elítélnék a kommunizmus bűneit is? Azért álljunk már meg egy kicsit elvtársak! Ne az üvöltsön már diktatúráról, aki számára csak az egyik oldalon jelen esetben a jobboldalon létezik szélsőség, minden más szélsőségességre pedig nagy ívben tesz!

Egy szó, mint száz, a Horthy szobor állítása nem arról szól, hogy a faji alapú tömeggyilkolás az jó. Nem arról, hogy a nácizmus jó. Fura dolog ezt elmagyarázni, de úgy látszik, el kell mondani, hogy Horthy-szobrot senki sem ezért avat! Ha ez lenne a cél, akkor inkább egy Hitler vagy Szálasi szobrot avatnának fel, vagy egy a német megszállást támogató emlékművet. Ez azonban a kutyának nem jut eszébe! Horthy-szobrot egész egyszerűen, azért adnak át, mert egy kivételes államférfi volt, akire érdemes emlékezni, és emlékeztetni! Egy régi vágású angolbarát, királyságpárti konzervatív államférfi, egy úriember, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Trianon utáni Magyarország helyreállításában, és abban, hogy fejlődő pályára állítatta az országot. Aki ma szobrot akar állítani Horthynak, az ezért állítana szobrot. Másért nem is lenne értelme. Horthyn kívül kevesen utálták jobban a szélsőjobbot, éppen ezért ironikus, amikor egyesek szerint egy Horthy-szobor a szélsőjobboldaliságot jelképezi. Persze tény, hogy a második világháborúban a náci Németország nyomására kényszerűségből tett bizonyos lépéseket, amelyek vitathatóak, na de hogy náci/szélsőjobboldali lett volna, és hogy nem érdemelne szobrot azon érdemeiért, melyeket az országért tett azt felejtsük el, mint a kommunista történetírást.

Tévedések, hibák, vitatható lépések még nem feltétlen írják felül az érdemeit. Felülírhatják, de nem feltétlen. Sőt. Ilyen alapon rengeteg embernek nem szabadna szobrot avatni. Teleki Pálnak nem szabadna szobrot állítani, mert öngyilkos volt, Churchillnek sem mert rengeteg indiai ember haláláért felelős, Nelson Mandelanak sem, mert fehérek gyilkolására buzdított, de felvilágosodás filozófusai közül is ledönthetnénk pár ember szobrát, mert nem egynek rabszolgája is volt, és a sort még hosszan folytathatnám.

A Horthy-szobor avatás kapcsán meg kell nézni a teljes képet. Voltak jó lépései? Voltak. Voltak rossz lépései? Szintén voltak. Összességében milyen arányban volt a jó és a rossz? Mennyire kiemelkedő tetteket hajtott végre? Mi az összkép?

Ha az összkép jó, akkor fontos, hogy emlékezzünk is az ilyen emberekre méltó módon. Horthynak pedig igenis jár egy szobor. Normális esetben közterületen. És még ekkor sem lenne nácibb a világ. Ellenkezőleg. Nem lenne ennyire szélsőbaloldali genderes-tül, multikulturalizmusos-túl egészen németországi Marx és Lenin szobrokig.

Amberboy Levente

(Nyitókép: 24.hu)