A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Viszlát39

Hosszútávon elkerülhetetlen egy közép-európai liga létrehozása 2022. júl. 25.

Magyar szempontból fontos eseményt tartottak nemrég, ahol négy klubelnök, Kubatov Gábor (FTC), Világi Oszkár (Dunaszerdahelyi AC), Diószegi László (Sepsi OSK), Zsemberi János (Topolya), valamint Kelemen Árpád, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere beszélgetett a – határon inneni és túli – magyar futballcsapatok európai kupaszerepléséről és a gazdasági lehetőségekről.

Az eszmecsere végeredményeként azt a következtetést lehetett levonni, hogy hosszútávon elkerülhetetlen egy közép-európai liga létrehozása, hogy a régió együttesei gazdaságilag előrelépjenek és reális eséllyel vegyék fel a harcot a nyugati nagycsapatok ellen a nemzetközi porondon. Ennek kapcsán kiemelnék pár gondolatot az ott elhangzottakból. 

 „Az európai élcsapatokkal nem lehet versenyezni.” – magyarázta Kubatov Gábor. – „Amikor tavalyelőtt bejutottunk a Bajnokok Ligájába, harminckétmillió euró volt a költségvetésünk, a Dinamo Kijevnek hetvenmillió, az övéké volt a második legkisebb.”

A magyar, a román, a szlovák és a szerb liga bajnoka is hosszú utat kell megtegyen a kvalifikációs sorozatban annak érdekében, hogy részt vehessen a BL-ben, de az UEFA kvalifikációs változtatásai így is nagyon pozitívan érintették ezeket a klubokat, meg ezek a módosítások fontos szerepet játszanak abban, hogy ezen régió bajnokainak esélyük legyen bejutni a legrangosabb európai kupasorozatba, de ha nem is oda, akkor legalább a második vagy a harmadik számú porondra.

Noha minden idénynek úgy fut neki a Ferencváros, – illetve a többi bajnok –, hogy ezt szeretné elérni, ez nemhogy nem realitás, de a kiegyensúlyozott erőviszonyok okán sokkalta kisebb a valódi esély rá, mint amennyire a kluboknál ezt lekommunikálják kifelé. Ha őszinték akarunk lenni, akkor Európa legjobb 32 csapatához nem sok köze van ennek a régiónak, de csak ez a sorozat éri meg igazán gazdaságilag azt, hogy mindent is felaldozzon érte a nyáron és az ősz egy bizonyos részében a klub, mert bár az EL-ben, de az EKL-ben talán még inkább, nagyobb az esély a tavaszi folytatásra, a financiális lemaradása ezen sorozatokban elképesztő a BL-hez képest.

Még a Dinamo Zagreb és a Slavia Praha, sem tud állandó helyet kivívni magának, pedig ezt a két csapatot az elmúlt évek alapján talán a közép-európai régi legjobbjainak nevezhetjük, de náluk a klub fenntarthatóságának az alapja, hogy gazdasági alapon működnek, értékesítik a legjobbjaikat, ami természetes módon előidéz egyfajta fluktuációt az aktuális erőviszonyt illetően, s ez is erősen belejátszik abba, hogy a kvalifikáció során olykor idejekorán búcsúznak, vagy a prágaiak esetben az, hogy ezúttal a bajnoki címről is lemaradtak.

Közép-Európában lehet-e gazdasági alapon sikeres futballklubot csinálni? Erre a lényeges kérdésre Kelemen Árpád, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere válaszában kifejtette:

A sportban négy lényeges bevételi forrás van: közvetítési jogok, szponzorok, meccsbelépők, játékosértékesítések. Nyilván nem a Premier League a példa, de meg kell nézni, Csehországban vagy Lengyelországban hogyan tudnak több szponzort, több nézőt bevonzani. Ennek ellenére a magyar futballnak soha nem volt ilyen jó a helyzete közgazdasági értelemben, de tanulni mindig lehet valamit.

Már az előbb említett két klub kapcsán is megjegyezhető, hogy igenis lehetséges ez, csak ennek ára van, de magyar szempontból itt jutottunk el a legfontosabb részhez, ugyanis a hazai bajnokságnak nincs valódi értéke a külvilág szemében, de ugyanez igaz a másik három érintett pontvadászatra is. Ezzel szemben a lengyel élvonal el van adva francia, illetve spanyol tévétársaságnak is, ami már azonnal komoly financiális előnybe helyezi őket a környékbeliekkel szemben a tévés jogdíjakat illetően. Az Ekstraklasa évekkel ezelőtt meglépte, hogy mindent gazdasági alapon kezdett el működtetni, és miközben ez a nemzetközi porondot illetően negatívan alakította a csapatok sorsát - el kell adni a legjobbjaikat évről évre a fenntarthatság érdekében -, minden más téren pozitív hatást gyakorolt a ligára és az ott szereplő klubokra.

Az átláthatóság egy olyan érv, amit mindenki szeret, aki pénzt tenné bele a sportba, mert ha tisztában vagy vele, hogy a befektetésed mire van elköltve, akkor sokkal nyugodtabb szívvel adsz, mintha mindenféle össze-vissza beszéddel lennél elhajtva, hogy ne tudj arról, amiről nem szeretnék az egyes klubok, hogy tudjanak a világban. Márpedig az összes lengyel élvonalban szereplő klubnak a pénzügyi helyzete nyilvános, sőt még arról is lehet találni információkat a liga adatai közt, hogy az éves költségvetés mekkora százalékát mire költik el. Ligaszinten le vannak fektetve szabályok az utánpótlás kapcsán, hogy összérték mekkora hányadát kell felhasználni ezen a területen – tehát nem arra kapnak támogatást, hogy csináljanak valamit, hanem a saját pénzük bizonyos részét erre kötelesek elkölteni, ami valljuk be óriási különbség –, s ennek okán rá is vannak kényszerítve, hogy a támaszkodjanak az akadémiákra, márpedig a fiatal játékosaik értékesítése csaknem teljesen önfenntartóvá teszi a klubokat, amire már csak bónusz, hogy a nézőket jobban érdeklik a lengyel játékosok és a helyi fiatalok, mint a légiósok serege.

Az kétségtelen, hogy a régió topcsapatainak nagyon jól jönne egy közös bajnokság, de ennek megvalósítása sokkalta összetettebb és bonyolultabb, mint gondoljuk.

Az nyilvánvaló, hogy ez vezethet el oda, hogy ha nem is a topligák szintjére, de az alattuk lévő bajnokságok legjobbjaihoz feleérjenek a közép-európai együttesek, és ne csak egy-egy kósza alkalommal. A közös liga megelapozna egy sokkalta magasabb tévés jogdíjhoz köthető bevételt, jó eséllyel a nézettségi szintet is emelné, ami természetesen meccsnapi pénzforgalom formájában is jelentkezne, viszont egy ilyen ligát csak átlátható és erősen beszabályozott formában lehetne megálmodni, aminek jelenleg a magyar klubok abszolút akadályai lennének, mert az esélyegyenlőség egyik fő szempontja lenne, hogy állami pénzek tömkelege nélkül kellene tudni elérni a mostani szintet.

nyitókép: Tükörszélső facebook-oldala
Tükörszélső