AMMARHA!

Hrubík Béla: A hírek Rómába mentek 2024. máj. 16.

Amikor egy mindenkit ledöbbentő politikailag motivált gyilkossági kísérlet történik Európa közepén, mint amelyet Robert Fico szlovák kormányfő ellen kíséreltek meg tegnap délután Handlován - ahol a szlovák kormány kihelyezett ülése zajlott - természetes, hogy egyszerre mindenki erről ír, beszél, nyilatkozik.

Esélytelen is lenne mással próbálkozni, (pedig állítólag Norvégia felett több száz UFÓ jelent meg közben) hiszen az amatőr szakértők, a biztonsági szolgálat figyelők, melyekből még Oláh Dzsínó majális- influenszer szerint is mindig kevés van, amúgy sem engednék ezt.

A más hírek, ilyenkor a háttérbe szorulnak, és remete pozíciót foglalnak el és mint a harangok Húsvétkor, Rómába, de ha lehetünk profának, akkor kómába mennek. Robert Ficot, mint embert, mint politikust, mint pártvezért, lehet szeretni, és nem szeretni. Lehet kritizálni és isteníteni is, bár ez utóbbi ideológiai szempontból nem nagyon állja meg a helyét, az ateizmus és Isten,

nem állnak túl baráti viszonyban, ez elsősorban nem Isten hibája.

Egy dolgot nem lehet(ne). Lelőni őt, mint egy őzet, vagy rókát a vadásznapon. Ez teljességgel megengedhetetlen és elfogadhatatlan. A liberalizmus mindent betakaró és elöntő mocska a világon, mely nem tűr ellentmondást, párbeszédet, vitát, hanem csak ki- és bejelentéseket és kinyilatkozásokat a részükről, és melynek a tegnapi történés, - hogy valaki közelről ötször belelőhet egy emberbe, aki a kezét nyújtja - az egyik csúcspontja.

Lehet ezt maszatolni, mint ahogyan már próbálják is a liberálisok eléggé esetlenül a másik oldalon, akik hónapok óta nem tudnak belenyugodni egy nép által meghozott, demokratikus választásokon elért eredménybe, és azt pénzzel, erőszakkal, politikai nyomásgyakorlással, és most már fegyverrel is szeretnék megváltoztatni.

Magyarul, nem tudnak azonosulni azzal a vívmánnyal, amit demokráciának hívunk, és amire persze ők is előszeretettel hivatkoznak, de csak akkor, ha az őket szolgálja vagy igazolja. Tehát van jó, azaz liberális és nem jó  konzervatív demokrácia.

Arról most ne nyissunk vitát, hogy egy köztévé átalakítása, ahol a véleményszabadságot ugyanezen elvek alapján a liberalizmus zsoldban fetrengő szakemberei felügyelik és kezelik, megér-e egy emberi élet, ebben az esetben, egy miniszterelnök életének esetleges kioltását?

A kérdés költői, de mivel a liberális, neomarxista szenny, mely elárasztja a világot erre igent mond - elég csak a magyarországi Soros (FOS) média kommentelőit olvasni vágatlanul a tegnapi Fico elleni merénylet hírére, akik nemes egyszerűséggel írják le, hogy remélik, Orbán lesz a következő, és ennek nincsenek semmilyen következményei - meg kell válaszolnunk.

Magyarul a FOS (független objektív sajtó) média nem veszi a fáradságot sem, hogy ezt kikéri magának, tehát egyetért és azonosul a pöcegödör magasságú vélemény cunamival, és megteheti ezt, mert ezek olvassák nap mint nap a hazugságaikat, amivel úgy etetik őket, mint a szemüveges kisfiú az akváriumi halakat otthon a konyhában.

Hogy ide jutottunk ennek az egyenes következménye. Én is hallottam, de egyetértek vele, hogy amikor egy Audival elszáguldanak melletted, és készakarva lesodornak az útról, akkor dühödben sem veheted üldözőbe az audist egy biciklivel. Csak egyenlő eszközökkel lehet harcolnunk a normalitás, a józanság megvédése mellett, mert igenis hiszem, mi valamiért és nem valami ellen harcolunk.

Itt természetesen nem arra gondolok, hogy nekünk is lövöldöznünk kellene a politikai ellenfeleinkre.

Ez tőlem nagyon messze áll, míg az ellenfeleinkhez, nagyon is közel. Ha ebben a politikai indíttatású gyilkossági kísérletben, valaki látja a mindent bekebelezni igyekvő mocskos és aljas liberalizmus és globalizmus csődjét, teljes joggal teheti azt.

A tegnapi nyilatkozatok, melyet a szlovák politikai pártok vezetőitől hangoztak el, részben ezt mutatják, hiszen a liberális elit nem a Robert Fico elleni, hanem a demokrácia és az állam elleni támadásként emelték ki a gyilkossági kísérletet, miközben a demokrácia és az állam, köszöni szépen, még nem került a műtőasztalra, a kormányfővel ellentétben, bár képletesen egy boncolást megérne, már ami a demokratikus gondolkodást illeti.

Bár az agyatlan, liberális, neomarxista zombik esetében, ez túl sok hasznot nem hozna az emberiség és az orvostudomány szempontjából sem. Mindennapi szabadságharcaink, fordulóponthoz érkeztek. Ideje elgondolkodnunk azon, hogy hogyan tovább, és számba venni a lehetőségeinket. Ez az aljas és hitvány cselekedet, mert nem minősíthető másnak, amely megmutatta az európai politikai elitünk kétszínűségét is (ne részletezzük) tükröt állít elénk.

Ha a hírek visszaérkeznek Rómából és a kómából is, majd erről is kell ejtenünk néhány szót az elkövetkező, igencsak mozgalmasnak ígérkező mindennapjainkban.