VÖRÖS PROSZTÓ

Hrubík Béla: A szomszéd fűje mindig zöldebb, avagy a Green Deal, mint a végső megoldatlanság 2024. febr. 27.

Több rossz hír és jó is érkezett a világból hozzánk mostanság. Egyrészt nőtt a III. világháború kirobbanásának a reális veszélye, aminek az érdekében a Sátán európai szolgái mindent elkövetnek, és ez döbbenetes. De ezen mi, kis emberek, nem tudunk segíteni.

A másik hír, hogy elhunyt Lord Jacob Rotschild brit nagybefektető, a Rothschild bankárdinasztia és pénzmaffia feje. Csak remélni szeretném, hogy a „testye“ sem marad itt. Halálát hétfőn jelentette be a család. Lord Rothschildot 87 esztendős korában érte a halál. Ezen mi, kis emberek, nem tudunk segíteni, de nem is akarunk.

Mindeközben az európai gazdák tiltakozása rávilágít arra az európai Zöld Megállapodásra, az ún. Green Dealre, melyet a torkunkon akarnak lenyomni. De mi is ez valójában, amiről most hirtelen mindenki beszél, de még senki sem látta, mint a Columbo feleségét. De öröm is ért minket, hogy február végére, kicsit korábban, mint ahogyan azt vártuk, de kinyílt az ibolya. És megérkeztek a gólyák. Nincs még minden veszve!

„Az európai Zöld Megállapodás, Green Deal, egy olyan szakpolitikai intézkedéscsomag, amely a zöld átállás folyamatának az Unióban való beindítását, és végső soron a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél megvalósítását hivatott biztosítani. Lényegében azt az átalakulást támogatja, amelynek eredményeképpen az EU egy korszerű és versenyképes gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá válik.”

Ha valakinek most, olyan érzése támad a szöveg, főleg a szöveg végének az elovasása kapcsán, mintha már valóban kivívtuk volna a Marx és Engels által megálmodott, és a leninisták által szétlopott kommunizmust, akkor ne fogja vissza magát, mert valóban ilyen érzés keríti az embert hatalmába. A szocializmus végső stádiumában, amikor már nem volt műthető, csak hűthető állapotban, ígértek nekünk valami hasonló, virágzó és igazságos társadalmat az elvtársak, mely fölött őrködik majd a rend, melynek kulcsait a szovjet politbüró tartotta a zsebében.

Mint később kiderült, nem ajtókat nyitottak vele, hanem bilincseket zártak. Ennyit a virágzásról, meg a hervadásról is, röviden és tömören.

Tehát ezeknek a klímacéloknak a megvalósítása érdekében, azonban jobb, ha nem hallgatunk Greta Thunberg futtatott, de már csak a futottak között toporgó zöld aktivista tanácsaira, mert még egy ilyen zöld győzelem, mint amit ő és a nála még hülyébben naiv társai vizionálnak, elveszünk mind egy szálig.

Gondolom a Green Deal olyan szaGmai műhelyekben született, vagy inkább brüsszeli hivatalban, melynek szakemberei még nem láttak élő sárgarépát, meg búzát a földeken, meg legelő szarvasmarhát a réten, és azt gondolják, hogy a fagyasztott csirke a Lidl Szupermarketekben terem. Mert ez így logikus. Persze nem ártana, sőt, kifejezetten segítene rajtunk, ha a klímacélok belövésénél, és ilyen nagy horderejű megállapodások előtt mondjuk néhány valódi tudóst is meghallgatnának a szagértők a természet viselkedéséről.

Antonino Zichichi, a Bolognai Egyetem Superior Fizika professzora, aki több mint 1100 tudományos alkotás, köztük hét felfedezés, öt találmány szerzője és kitalálója, ezzel kapcsolatban tömören és érthetően azt mondta:

,,A globális felmelegedés a Nap ereje által uralt meteorológiai motortól függ. Az emberi tevékenységek 5%-ot érintenek ebből, 95% függ a Nappal kapcsolatos természeti jelenségektől. A globális felmelegedés emberi tevékenységeknek tulajdonítása, minden tudományos alap nélküli.“

A szerény, de annál nagyobb tudású tudós, mert ilyen is van, üzent a Greta-féle, globális klímarettegőkből álló, amatőr kiscsoportosoknak is: Greta Thunbergnek, nem szabadna abbahagynia a tanulást, ha meg akarja érteni, mi zajlik a természetben.

Röviden talán ennyit a tudomány oldaláról való megközelítés miatt, mielőtt még mindnyájan a téma szaGértőivé vállnánk.

Természetesen vannak országok, ahol a politikusok szakértelme, már meghaladja a korukat. Ilyenek a német „sötétzöldek” (a nevükből is adódik, hogy inkább sötétek, mint zöldek), akik már be is mutatták, hogy számukra mit is jelent a Green Deal. Sikeresen bezáratták a könyezetkímélő atomerőműveket Németországban, lerobbantatták magukat (?) a Nord Stream (Északi Áramlat) II gázvezetékről, mely olcsó energiát kínált a gazdaságuk számára,

és olyan tartályhajókkal hozatják be Amerikából a cseppfolyósított palagázt, mely hajók üzemanyag fogyasztása meghaladja az európai személyi forgalom fogyasztásának az egészét.

Miután ezt a határozottan zöld célt elérték és meglépték, jó néhány német falu lerombolásával - mint anno a Kárpátok Géniusza, Nicolae Ceausescu tette - és a felszín eltakarításával a világ legszennyezőbb tüzelőanyagát kitermelő lignitbányákat nyitottak, hogy környezeti katasztrófát okozva annak elégetésével legártalmasabb zöld energiát termeljenek a német gazdaságnak. Ehhez nem kell matematika, hogy kimondjuk és kiszámoljuk, ezek úgy hülyék, ahogy vannak. Változtatás nélkül. De az EU Green Deal-je sem fog másról szólni, ha ilyen, vagy hasonló kaliberű politikusok irányítják majd a végrehajtását, mint a zöld német gazdasági miniszter Habeck vagy a Scholz-kabinet, mert abban biztosak lehetünk, hogy ezeket előbb vagy utóbb elzavarják Németországból, és hol fognak kikötni? Na hol? Hát persze, az Európai Unió valamelyik szakbizottságának vagy zöld frakciójának az élén.

Németország kormánya közben részben legalizálta a marihuánát is. Kicsit zöld, kicsit kábít, de az övék, mondhatnák a németek, ha mondhatnák. (Az EU-ba tartó Ukrajna természetesen szintén legalizálta). A német parlament által elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy magánszemélyek és önkéntes egyesületek kis mennyiségben kannabiszt termeszthessenek és birtokolhassanak. A német kormány, a fű, vagyis a kannabisz legalizálásával már el is indult a Green Deal valódi útján, mert a kábító hatású fű zöld is, természetes is,

és pontosan olyan zölddé teszi az agyakat, amilyenné Európa szeretné. Így lesz a ,,grín dílből” grín idill nemsokára, az egykoron szebb napokat is látott országban.

A Green Deal, Zöld Megállapodás, nevének megtévesztő hallatával ellentétben semmi köze nincs sem a klímavédelemhez, sem a klímasemlegesség eléréshez, sem a természetvédelemhez. Ez nem zöld, hanem tiszta ideológiai, politikai projekt, mely a világ természeti és pénzügyi javainak jövőbeli, természetesen igazságtalan globalista módon való elosztásáról szól. Mi kapjuk a természeti katasztrófákat, a bankárok és a spekulánsok pedig a pénzt belőle.

Erre a Zöld Megállapodásra az EU 55 milliárd eurót szán, ami a harmada annak a pénznek, amit eddig az európai polgárok zsebéből Ukrajnára költött az Európai Bizottság,

vagyis dobott ki az ablakon, és a töredéke annak a pénznek, amit Ukrajnára fog még költeni az elkövetkező években. Így röptében megállapíthatjuk, hogy ez tehát csak porhintés, vagy a nullás lisztbe való „zöld” beleszellentés. Az összes többi kiadásunk nagysága mellett.

Ennyi pénzből, maximum a szomszéd füve lesz csak zöldebb, de az életünk aligha. Bár rossz értelemben ez még jó hír is lehet.