ITT A PIROS, HOL A PIROS

Hrubík Béla: Aranyeső Yuccában, vagy díjeső a kukában 2022. dec. 8.

Ilyenkor, karácsony közeledtével, mindenki késztetést érez arra, hogy valamit adjon, valakit megjutalmazzon, kitüntessen az egész évi fáradozásai okán. Így van ezzel a globalista elitet kiszolgálni hivatottak hada is, akik ugyan sem a karácsonyban, sem a kis Jézus születésében nem hisznek, de szemük előtt csillog a zsold aranyos fénye, amely mint egykoron a betlehemi csillag elvezeti őket a haszon reményében akár az északi sarkra is. Aki tehát azt hitte, hogy ezt az évet is megúszhatjuk mindenféle hülye politikus felmagasztalása nélkül, az tévedett. 

Persze a globalista díjakat nem az országukat szerető, nemzeti érzelmű, keresztény elvű politikusoknak hozzák létre, mert azokból olyan kevés van, mint pizzafutárból Katarban. Ezek az elismerések többnyire az átlagpolgár félrevezetésére és a globalizmus megerősítése céljából kerülnek kiosztásra, mert aki díjat kap, az rossz ember nem lehet. 

A Time amerikai magazin idén (ki mást?) Olodimir Elenszkij ukrán elnököt és vele együtt „Ukrajna szellemét“ választotta a 2022-es év személyiségének. 

Nos, a karácsonyfa alá ez nem semmi. Szerintem senki sem fogadott volna rá, hogy megkaphatja. Persze. Ha fogadni lehetett volna rá, akkor mínusz egyes szorzót ért volna a nyeremény, vagyis még a fogadónak kellett volna hozzáfizetnie a nyereményéhez, hogy ki tudják őt fizetni. Mondták is, hogy „aha“, és mások, hogy „ehe“. Elenszkijt megtalálták a díjjal, de Ukrajna szellemét még keresi az Interpol, mert lehet , hogy éppen kísért Európában. Most járja be, mint egykoron a kommunizmus kísértetének szelleme tette. 

Egyébként, hogy milyen komoly díjról is van szó, elmondhatjuk, hogy az ilyen pöcsségeket, hogy az év embere, már 1927-től nyomják az éterbe. Ám, hogy a világ dicsősége milyen gyorsan múlik el, mint a nyomás alatt tartott szellentés, azt azon lehet lemérni, hogy a tavaly címet nyert és pajzsra emelt multimilliárdos Elon Musk mára már globalista közutálatnak örvend az általa megvásárolt Twitteren végrehajtott demokrácia reformjáért . Még az ügyeletes barom belga fogtündér, Gally Verdhosszant is „memmonta“, hogy nagy lesz a baj, ha nem fogad szótat. 

Hogy a díj nem ér egy rakás száraz kutyaszart sem, az mutatja, hogy a díjazottak között volt már Hitler, Sztálin, de Joe Biden amerikai elnök és alelnöke, Kavar a Hamis, és bár vicckategória, de még Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Kár, hogy ezt az utóbbit nem holtversenyben hirdették ki Elenszkijjel. Már csak reménykedünk, hogy mostanság nem hozzák össze olyan világelit-koktélpartira az egykori díjazottakat, mert úgy néznének ki egymás mellett, mint Kim Dzsong Un és Usain Bolt a férfi százméteres gyors világbajnoki döntőjében. 

A Time döntőbizottsága szerint „Volidimir Zelenszkij oly módon mozgósította a világot, amit évtizedek óta nem láttunk.“ 

Nos, ebben van némi igazság, hiszen ember még ennyi pénzt nem költött el ilyen rövid idő alatt a világtörténelemben, mint amennyivel az EU és az USA kitömte őt. Ez nemcsak világcsúcs, hanem Univerzum csúcs is. A mozgósításhoz pedig csak annyit, hogy Elenszkij a kaposkelecsényi Csemadok alapszervezet évzáróján kívül szinte minden jelentősebb világeseményre, politikai csúcsra bejelentkezett online formában. A színészi képességeit is megvillantotta, 

bár a farkával való zongorásáért még nem kapott Oscar-díjat, de ez is csak idő kérdése, mert már egy van neki kölcsönbe.

A bejelentkezések alkalmával egyébként gyorsan kiosztott mindenkit, kioktatott, parancsolt és utasított, megadta a számlaszámot, amire lehet utalni, majd angolosan távozott. Most mindenki ül a képernyő előtt, mint a székely a színházban, és arra vár, hogy mi lesz, és mikor köszöni meg, amit kapott. Ebben az emberben annyi a tisztesség, mint a magyar kommunistában a hazaszeretet. Nulla. De még nincs vége az évnek. Ilyenkor szoktak kiégni a karácsonyfára szánt világító füzérek, meg a lelkek is.

A másik globalista amerikai magazin, a Forbes szerint viszont Ursula nincs már Leyyebb a legbefolyásosabb nő a világon, és a Gates Alapítvány neki adta a Global Goalkeeper Awardot, mert annyira kiválónak értékelte a Bizottság elnökének tevékenységét a Covid-világjárvány idején. Gondoljuk az értékelésből kimaradt az sms-ben 30 milliárdért megrendelt Pfizer-vakcinák ügye, és Ursulánk férjének az érintettsége a gyógyszeripari lobbiban. Valamint az a tény, hogy az EU vizsgálóbizottsága is megrótta e miatt az elnök asszonyt. Nem mellesleg, már két éve foglalkozik a nemzetközi sajtó (no nem a Forbes-féle FOS) Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök eddigi legnagyobb korrupciós ügyével. 

A gyanú szerint a senki által nem ellenőrzött, azóta „elvesztett” SMS-ekben egyezte le a Pfizer vezetőjével a vakcinavásárlást. 

Az átláthatóságon túl jóval súlyosabb vád, hogy vélhetően olyan szinten túlárazott volt az ügylet, hogy Von der Leyen ezzel több tízmilliárdos extraprofithoz juttatta az amerikai céget. Megjegyezzük, Von der Leyen egész családja az Egyesült Államokban él, és a Pfizerrel kötött szerződés aláírása után az Európai Bizottság elnökének férje váratlanul a gyógyszercég egyik partnervállalatának orvosigazgatójává lépett elő. A tehetség mindig utat tör, mint az úttörők, ahogyan mifelénk mondják, csak előtte a buldózereknek ki kell túrni a fél erdőt, hogy meg ne botoljon a rönkbe a tehetség.

Persze ne legyünk irigyek, meg telhetetlenek, mert Európa sírásójának valóban jár a dicsőség, hiszen ilyen rövid idő alatt kevés ember lett volna arra képes, hogy az évtizedek alatt felépített Európa-imidzsét és valós erejét gyakorlatilag két-három év alatt totálisan leépítse, befolyását majdhogy a nullával tegye egyenlővé, és a kontinens gazdaságát a padlóra küldje, és az európai emberek életszínvonalát, egyik napról a másikra, a szakadékba terelje. Ha ehhez nem kell tehetség, akkor csak a vakhorgászathoz vagy a vakon vadászáshoz.

És még akkor nincs vége. Most hozta a telexgép, hogy Madeleine Albright Demokrácia-díjjal tüntetik ki kedden Washingtonban Zuzana Čaputová szlovák államfőt, a demokrácia előmozdítása és védelme érdekében tett fáradhatatlan erőfeszítései elismeréseként. 

A díjat az Egyesült Államok Nemzeti Demokrata Intézete ítéli oda – tájékoztatta a TASR-t Martin Strižinec, az államfő szóvivője. 

A díjat még megkapja Maia Sandu moldáv államfő és Ingrida Šimonyté litván kormányfő is, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán nép bátorságának elismeréseképpen, amely a vezetésével védi a demokráciát a brutális orosz támadással szemben. Erről, mint Forest Gump, többet nem is tudok mondani. A Demokrácia-díj az idei évtől viseli Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter nevét, emlékeztetve örökségére és az elvekre, amelyekért harcolt. 

Ezekhez az elvekhez viszont lenne egy-két gondolatom. 

Azzal, hogy ezt a mi Zuzkánk kapja, nincs semmi bajom. Megérdemli, hiszen az ilyen típusú, elvtelen, a globalizmust gondolkodás és elmélkedés nélkül kiszolgáló csicskát nem is igen találhatnának többet, ha csak nem minden nyugat-európai sarkon és kormányhivatalban. Amúgy meg hamarosan jönnek a köztársasági elnök választások Szlovákiában, kell az ámítás és az érzékenyítés. Majd lesz megint „keszenem szípen“ meg a semmi. A díj értékét azonban emeli, hogy az egykori amerikai külügyminisztert, Albrihgt-ot ténykedése idején a Balkán „mészárosának“ becézték, utalva arra a mély és közeli kapcsolatára, amelyet Hashim Tacival, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK terrorizmussal vádolt hadvezérével ápolt, aki a szervkereskedelemtől kezdve a kábítószer- és fegyverkereskedelemig mindenben benne volt nyakig a Balkánon. 

Ettől már csak az lenne szánalmasabb és aljasabb, ha az egykoron Szrebrenicában szolgáló holland békefenntartó katonákról, akik végignézték több mint 7000 muzulmán fiúgyermek és férfi kivégzését és lemészárolását Bosznia-Hercegovinában, a Háború Hősei Emlékérmet neveznének el. Az ilyen díjaktól még az is yuccai aranyesőnek tűnik. ha a díjazott felköp a levegőbe, majd alááll.

Ha még valamilyen díjjal szeretnék magunkat meglepetni idén, akkor csak azt kívánhatnánk, hogy a Szlovák Madártani Intézet és az Angry Birds Egyesület holtversenyben 

Rastislav Káčert és Rigó Konrádot szavazza meg meg az év szlovákiai madarának. 

És akkor már semmi más nem marad hátra, jöhet az igazi télapó!

nyitókép: yahoo